Mikor és hogyan jöttél rá, hogy nem vagy heteró? Mennyire tudtad és tudod magad elfogadni?

Azért nehéz a kérdésre válaszolni, mert a "rájövés" pillanatát nem nagyon lehet megfogni, max azt (nagyjából), amikor beismeri magának az ember. Én kb 19-20 voltam, amikor beismertem magamnak, előtte durván elnyomtam magamban, barátnőm is volt, vidéken éltem, konzervatív család, meg azért szerintem középsuliban Magyarországon még ma sem általános, hogy valaki félelem nélkül felvállalhatná ezt nyilvánosan, nem hogy 15 éve. Így visszanézve, ha azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy mióta tudtam, a legigazabbnak érződő válasz az, hogy valszeg mindig is, de ez nem egy olyan tudás és elnyomás volt, hogy én kijelentettem volna magamnak fejben, hogy "igen én meleg vagyok de ezt nem vagyok hajlandó elfogadni, ezért inkább úgy teszek, mintha hetero lennék", szimplán mentálisan rázártam az ajtót erre az egész dologra, és nem voltam hajlandó kinyitni. Amikor végre eljött a fordulat, akkor egyszerre változott sokminden az életemben nagyjából 1 év leforgása alatt: elköltöztem Budapestre, rövid idő után otthagytam az első egyetemet, és dolgozni kezdtem, szakítottam a barátnőmmel. A munkában megismertem olyan embereket, akik előtt életemben először ki tudtam mondani, hogy meleg vagyok, aztán a következő egyetemen is ilyen barátok jöttek az életembe. Ilyenkor szerintem a közeli jó barátok tudják elhozni a legnagyobb változást, az ember ezt az utat nem a családjával fogja elkezdeni (maximum a nagyon szerencsések), a barátok meg nagy eséllyel azonos korúak, hasonló világszemlélettel és értékrenddel rendelkeznek. Ma már én is olyan vagyok, mint az egyik fentebbi kommentelő sztorijában a kolléga, ha épp odakeveredik a témába a párkapcsolat vagy a család, akkor azt mondom, hogy a barátom / my boyfriend, nincs színvallás, bejelentés, miért is lenne? És soha senkinek még a szeme se rebben.