Miért válik szinte minden ember személyiségjegyévé az, ha szülővé válik?

A kicsi babákat gondozó édesanyák rendkívül sokmindenen mennek keresztül: - hormonális változások - szülés utáni testi és lelki gyógyulás - új szereppel való azonosulás és az új életritmus okozta lelki folyamatok - kevés és töredezett éjszakai alvás - aggódás a baba fejlődése miatt - rengeteg megfelelési kényszer es nyomás (szakemberektől, csaladtagoktol) - stb. Egy gyerek megszületése hihetetlenül nagy változás, testileg, lelkileg. Nagyon sok energiát emészt fel egy magatehetetlen kisbaba gondozása (és akkor még a háztartásról, főzésről baba mellett szó se esett) így sokszor ereje vagy mentális kapacitása sem marad a szülőknek másra, főleg ha egyáltalán nincs segítség. Ezeket a változásokat sokszor nincs idő feldolgozni sem, mert a napi rutin könyörtelenül folyik nap nap után és a baba ébred reggel 6-kor, így ebben a lelki folyamatban is sokan elakadnak. Sajnos ma nincs vagy kevés jó minta van a szülőknek arra, hogy jól megéljék az új szerepüket és jól össze tudják illeszteni az énképüket a szülőségből fakadó új feladatokkal, kihívásokkal. Akiknek nincs segítség az emelett még jól ki is merül az egész napos talpon léttől. Es sokszor egy gyerek születése és a vele való gondoskodás pozitív értelemben feltölti a szülőket, új értelmet és célokat ad az életüknek, es ez is teljesen rendben van, ahogy az is, ha valaki nem változik meg olyan nagy mértékben a szülővé válástól. Minden ember és család egyedi és amíg a gyerekek szeretetben és biztonságban élnek, addig minden verzió teljesen jó. A szuloseggel járó személyiségbeli változás szvsz teljesen természetes, hiszen ez egy olyan normatív krízis, ami elkerülhetetlenül hat a személyiségre. A szorongó magatartás eleinte természetes, evolúciós reakció, később általában enyhülni szokott, akinél nem, ott valószínűleg egy elakadás történt, amiről fent írtam. A szórakozás pedig olyan, hogy van, aki inkább azt az időt a gyerekkel töltené (főleg pl már oviba járó gyerek esetében), van akinek megváltozik a prioritása es már nem érdekli, de van, aki nem változik es továbbra is fontos lesz neki. A lényeg, hogy az volna a legfontosabb, hogy barátainkat, családtagjaikat támogassuk a családdá válás folyamatában, és fogadjuk el a változást, és inkább segítsünk mint elvárásokat tamasszunk feléjük.