Hagyatéki törvények és örökösök?

Szia! Először is megjegyezném, hogy az öröklésre elsődlegesen a Ptk.-ban foglalt szabályok vonatkoznak (7. könyv, 7:1. § - 7:100. §). Minden egyéb jogszabály (törvény, kormányrendelet stb.) ehhez képest másodlagos, így a hagyatéki törvény is. A konkrét kérdésed vonatkozásában először megjegyezném, hogy örökölni végintézkedés alapján, vagy a törvény szerint lehet. Ez az azt jelenti, hogy ha volt az elhunytnak végintézkedése (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás), úgy az abban foglaltak az irányadóak az öröklésre, a törvény pedig kiegészít. Azok alapján amiket leírtál, feltételezem végintézkedés nem volt, és a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. A házastárs öröklése tekintetében a Ptk. 7:58. § szabályait szükséges figyelembe venni: *7:58. § \[Házastárs öröklése leszármazó mellett\]* ***(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti*** ***a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és*** ***b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.*** *(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.* *(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.* Ezért minősül a volt feleség örökösnek. Ez a törvényi rendelkezés akkor nem alkalmazandó, ha a házastárs valamilyen oknál fogva kiesett / kiesik az öröklésből, ami azt jelenti, hogy nem részesülhet a hagyatékből (a kieső személyt úgy kell tekinteni, mint aki az örökhagyó előtt meghalt). Az örökségből való kiesést a Ptk. 7:4. § - 7:9. §-ai tartalmazzák. Javasolom ezek tanulmányozását. Ha úgy gondoljátok, hogy bármelyik kiesési ok alkalmazandó a volt feleségre és tudjátok bizonyítani, akkor beszéljetek a hagyatéki eljárást folytató közjegyzővel.