Milyen tanácsot adnál a fiadnak/lányodnak (ha majd lesz) a párkapcsolatokat illetően?

A legjobb, ha látja a ti jó példátokat, mit is jelent egyenrangú félként benne lenni egy kapcsolatban, talán nem ragad bele vagy nem hosszan egy rossz kapcsolatba. Mindenképp fel kell világosítani, értse, hogyan működik a teste, tudjon nemet mondani, ha úgy érzi valami nem fér bele és védekezzenek. Ezeknek az alapozása amúgy egészen pici korban kezdődik azzal, hogy a [saját teste feletti rendelkezést nem veszik el tőle](https://wmn.hu/ugy/60928-ezert-fontos-hogy-a-gyerek-megtanulja-mondhat-nemet-ha-a-testerol-van-szo). Mi épp ott tartunk, hogy a fiamnak már ciki, ha megölelem, vagy puszit kap az iskolában. Hát nem kap. Összeborzolom helyette. Otthon meg bújik, de tiszteletben tartom, hogy most épp nem kér ezekből az utcán, hiába is nyomorgatnám meg délután, amint meglátom. 9 éves. Nem foghatom a kezét, ha átmegyünk az úton, elkezdte elhúzni a kezemből. Mondtam neki az első alkalom után, hogy ez viszont nem mehet így, igenis kell, hogy biztonságban érezzem, míg átérünk, ha forgalmas az út. Azt mondta fogjam a vállát. Hát azt fogom, megbízom benne, hogy nem húzza ki magát, hiszen ő javasolta, mi a kényelmes neki is, ő pedig megbízik bennem, hogy nem fogom kézen, ha neki ciki. Mostanában kezdjük felvilágosítani is, bár az alapokat tudja az iskolából. De ezt is az ő sebességével, [kapott egy könyvet](https://www.pagony.hu/peti-ida-es-picuri), beszéltünk róla annyit, amennyi akkor belefért anélkül, hogy nagyon zavarban lett volna, és most hagyom, hogy feldolgozza egyedül. Tudja, hogy kérdezhet tőlem és a férjemtől is. Bízom benne, hogy fog is, ha nem ért valamit vagy hall valamiről a suliban. Nálunk nem voltak sosem nyomasztva, hogy márpedig muszáj az évi egyszer látott rokonnak puszit adni, ölébe ülni. Erről olvastam egy cikket, mikor az enyém is baba volt még, hogy hogyan is várhatjuk el, hogy tudja, hogy mondhat nemet tiniként, ha gyerekként neki kellemetlen helyzetekbe kényszerítették a szülők és a család, mint pl az idegen ölébe ülés. Neki a Náncsi néni idegen, még akkor is, ha mi minden évben nála nyaraltunk. Ha nem akar, nem kell. A rokonaink közül voltak páran akik ezt nem értették, hiszen "ha akarom, felveszem, én vagyok az erősebb", és "így szoktuk", olyankor közbeléptem. Általában elég volt a gyereknek látni, hogy mi jól érezzük magunkat az "idegen" társaságában, és magától is odajött egy idő után, sőt ölbe is ült, ha már eléggé bízott. Ugyanígy fontos, hogy ne legyen tabusítva a szexuális élet, sem a teste. Nincs "ott lent" meg "csunyája" meg "majd máskor elmesélem, ha nagyobb leszel". Nevén kell nevezni a testrészeket, és a nekik való szinten el is kell mesélni, nagyon sok mindent megértenek. Nálunk vacsora téma lett egyszer, az "anya de hogy jön a baba ki, ha bent van a néni pocakjában?" Voltak a gyerekeink olyan 4 és 6 évesek talán és terhes volt az egyik barátunk. Látták a pocakot, hallották, hogy benne a barátjuk testvére van és majd megszületik, persze, hogy előjött a kérdés. Mondtam nekik, hogy a lányoknak három lyukacskájuk van a lábuk közt, és a hüvelyen át születik meg a baba, míg a fiúknak nincs ilyen, csak kettő és megbeszéltük melyik mire jó és hol van. Ennyi elég is volt, értették, és nem kellett akkor több magyarázat nekik. De ami kellett, azt megkapták, remélem. Irtó büszkék rá, hogy a minden sejtjükben benne levő DNS, ami olyan mint egy könyvecske róluk, annak a felét tőlem, a felét az apjuktól kapták, és hogy mindkettejük könyve más, egyedi, nem egyezik a testvérükkel sem, sem senki mással. A nagyszülők csak pislogtak, mikor a fiam közölte, hogy *de ne izgulj papa, neked is egyedi a DNS-ed és a tiédből is van az enyémben is* :) Mindenről lehet velük beszélni, csak néha nehéz a szintjüket belőni.