Mennyire működik a "dress for success" a magyar irodista munkahelyeken?

Abszolút működik, a ruha teszi az embert. Illetve a konkrét ruhán kívül érdemes a prezentáció többi elemére is odafigyelni: a testtartásra, az ápoltságra (haj, arcszőrzet, bőr, testszag ne legyen), és arra, hogy beszéd közben, illetve különböző business helyzetekben hogyan veszel részt, adod elő magad. Célszerű az egészet tudatosan összehangolni egyvalami érdekében, hogy konzisztens legyen, mert a konzisztencia megnyugtató, és bizalmat sugároz. Ehhez kell egy cél, ami úgy tűnik, neked meg is van. Célszerű megnézni, hogy egyrészt szerinted milyen emberek azok, akikről egyértelmű számodra, hogy már ebben a következő pozícióban vannak. Hogyan viselkednek, mit csinálnak, hogyan viselik magukat, mikben vesznek részt? Illetve célszerű megnézni, hogy a cégnek van-e formálisabb leírása arról, hogy mi vár el ezektől a pozíciójú emberektől. Én akkor váltottam komolyabb stílusra, amikor csapatvezető lettem. De úgy csinálom, hogy a stílusom, a személyiségem abszolút átjön ezen keresztül is, mert olyan zakót, inget, nadrágot, cipőt, zoknit és frizurát hordok, ami tükrözi ezt. Ami látszik elsősorban, az az, hogy formálisabb, klasszikusan férfiasabb darabokban vagyok, és hogy van egy átgondoltság az egész mögött. Ezen felül a testtartás javítására valamilyen fajta izomerősítés javasolt. Sokkal természetesebb szépen ülni, ha az ember hátában a tartóizmok megvannak. Ehhez elég, konzisztensen minden nap az igaz, de napi 15-30 perc is akár, fél éven keresztül mondjuk. A vén szarhoz annyit tennék hozzá, hogy jelenleg, átlagemberhez képest, életed csúcs életkorában vagy. Elég érett vagy már ahhoz, hogy igazán komoly dolgokba fogj, amihez a fiatalabbak komolytalanok még, viszont nem vagy túl öreg ahhoz, hogy hátráltatna a fonnyadó tested túlságosan. És mindentől függetlenül, senki se túl öreg ahhoz, hogy igyekezzen, tegyen magáért, másokért. Az életünk utolsó pillanatában is lehet maradandót alkotni, sőt, talán vétek a lehetőséget elpocsékolni.