5 év gimnázium után most vagyok először kb. igazán “szabad”, már csak a szóbelik vannak hátra, viszont egyszerűen nem tudok magammal mit kezdeni. Nem is unalmat érzek, hanem teljes érdektelenséget minden iránt, semmi sem köt le, kicsit már-már azt érzem, mintha nem is önmagam lennék, teljesen elszigeteltnek érzem magam lelkileg a való világtól.
Sportolok, barátaimmal programokat csinálok, tanulok, stb., tehát nem csak a fejemből kibámulva telnek a napjaim, mégis teljesen haszontalannak érzem magam, mintha elvesztettem volna önmagam. (Hozzátenném, nem kifejezetten szerettem iskolába járni, az utolsó pár hónapban minden nap szorongva jártam be, azt hittem, amint elballagok, valamennyire megkönnyebbülök lelkileg, de épp a fordítottja történik.)
Más is tapasztal hasonlót, mennyire normális ez? Ti hogyan töltitek a napjaitok (szóbeli felkészülés mellett:D), mi az amitől mentálisan fel tudtok töltődni?