Van olyan, akire régóta neheztelsz, miközben ő azt hiszi, hogy köztetek minden rendben van?
Posted by Boring_Breath_4234@reddit | askhungary | View on Reddit | 80 comments
Szerintem szinte mindenkivel előfordult már, hogy valaki megbántotta, mégsem lett belőle nagy veszekedés vagy lezárás. Kívülről akár úgy is tűnhetett, hogy minden rendben van, miközben benned ott maradt egy régi sértettség vagy csalódás. Engem az érdekelne, hogy van-e az életetekben olyan ember, akire hosszú ideje nehezteltek, miközben ő valószínűleg azt hiszi, hogy köztetek teljesen oké minden. Lehet ez családtag, régi barát, párkapcsolat, munkatárs vagy akár egy volt osztálytárs is.
Mi történt pontosan? Valami nagyobb árulás vagy inkább egy apróságnak tűnő dolog volt, ami mégis mélyen bennetek maradt? Az is érdekel, hogy miért nem került ez soha igazán kimondásra. Nem volt rá alkalom, nem akartatok konfliktust, vagy egyszerűen úgy éreztétek, hogy már nincs értelme előhozni? Néha pont a kisebb dolgok maradnak meg a legtovább az emberben. Kíváncsi vagyok, mennyire gyakori az, hogy két ember teljesen másként emlékszik ugyanarra a kapcsolatra vagy történetre.
averagemovieenjoyer5@reddit
Egy barátomnak adtam kölcsön pár hónapja 200ezer ft-ot, nagy nehezen 4 hónap után visszautalt belőle 120-at, mert most sajnos ennyit tudott. Megköszönte a pénzt és h szamithatott rám, én meg néztem h oké remélem lesz folytatás. Nem lett. De mindig örömködve meséli hogy épp milyen elektromos autót fog venni hamarosan.
Ok_Committee_2601@reddit
Barátnak sosem szabad költsön adni, mert a barátság rovására megy.
Full-Succotash9273@reddit
Én az ilyen embereket megloptam. Mindenkivel úgy kell bánni, ahogy ő bánik veled.
Medical-Research-906@reddit
én szólnék és rádobnám a jegybanki kamat+5% kamatot... valószínűleg még sokaknak tartozik csak ők sem szólnak neki.
averagemovieenjoyer5@reddit
Én úgy vagyok vele hogy ha ennyi hiányzik neki a boldogsághoz, legyen. Ennyit ér a becsülete is.
Medical-Research-906@reddit
értem. viszont amit az ilyen konfliktus kerülő emberkék,mint Te is nem biztos, hogy értenek, hogy ti finnanszírozzátok meg az ilyen csalókat...
"Ennyit ér a becsülete is." ez az én vagyok a morális nyertes hozzá állás csak arra van, hogy takargatni lehessen a konfliktus kerülést.
averagemovieenjoyer5@reddit
Őszintén, igazad van persze. Csak belefáradtam h nyakára járok mint egy uzsorás. Felnőtt ember, így döntött.
Medical-Research-906@reddit
persze, teljesen érthető ez is :)
No_Guarantee_9419@reddit
megvan a kocsi leszereled a felniket, visszajön a 80 ezer
filledwitnerves@reddit
ez egy hosszú tini dráma lesz, öveket becsatolni!
egyik barátnőm (legyen A) neten megismerkedett egy másik lánnyal (B) és volt egy külön csoportjuk egy harmadik személlyel, majd amikor az feloszlott akkor én lettem az új harmadik személy (foreshadowing). minden teljesen rendben volt, majd azután, hogy B-vel legelőször találkoztam (azaz 3 napig nálam aludt), 1 évig nem beszélt velem utána. (side note - A és B már találkoztak ezelőtt és meg sem hívtak, de A megakarta magát hivatni hozzám én meg elutasítottam) itt kezdődött el az a minta, hogy sosem rakott ki rólam semmit, semmilyen social media felületre (nem mintha ezen alapulna a barátság, de konkrétan eltitkol - kirakott magáról egy selfit amit az én ágyamban csinált, de rólam már semmit :))) A meglett hívva B szalagavatójára, én nem, mivel nem beszéltünk for some reason.
tavaly ismét megtalált nyáron és mondta, hogy mennyire sajnálja az egészet és nem tudja miért viselkedett úgy ahogy. A-val ott aludtunk B-nél, ez volt az első közös nagy programunk (A és B már többször találkoztak és ismét, sosem lettem meghívva) B kirakta rólam a legelső storyt (de ez is csak közeli ismerősök ofc) és egy barátnője elkezdett érdeklődni irántam és B egyfajta wingman lett. másnap kérdeztem tőle, hogy akkor ráírjak-e a barátnőjére erre megszólal, hogy nem kéne mert tetszik neki egy másik ember is (szuper)
úgy alakult a sors, hogy a lány írt rám először és egy hónapos románc vette kezdetét, ami közben többször megemlítette, hogy B barátai közül én vagyok a legértelmesebb és hogy nem is tudott a létezésemről mert B sosem mesélt semmit és sosem rakott ki rólam semmit, de A-val tisztában volt és követik is egymást. ennek a vége az lett, hogy a lány elhagyott az exe miatt és B sehogyan sem állt ki értem, csak annyit tudott mondani, hogy sajnálom. (és btw B szerelmes volt a lányba egy ideig sooo yeah)
éssss azóta ismét alig beszélünk. még szeptemberben írtam egy hatalmas üzenetet, hogy most mi van és erre az volt az indoka, hogy "elkezdődött az egyetem és sokat tanul" - bullshit, a neten lóg és A-ra ugyanúgy van ideje.
ha valamiről szó van akkor is mindig azt mondja, hogy A szalagavatója (afteren egész este velem és egy másik barátnőmmel volt mert A ellézengett, de ismét nem rakott ki rólam semmit, pedig az én szalagavatóm is volt), A ballagása (ismét, semmi rólam és A-nak hozott csokrot, ajándékot meg mindent), A ez, A az. én semmilyen formátumban nem jelenek meg sehol. kedvencem az, hogy én vagyok leszidva, hogy miért nem nézem a csoportot (olyan témákról beszélnek amihez nekem nincs közöm) meg hasonlók, de egyszerűen belefáradtam. biztos megint nyárra jó lennék, de mostmár nem leszek!
(bónusz - a szülinapomra 10 nap előrehozatalával köszöntött fel)
moncyka@reddit
Hogy mi?
flightleessbird@reddit
Van egy „barátnőm”, aki nem tud róla, hogy én tudok arról, hogy bepróbálkozott a volt barátomnál, amíg együtt voltunk. Már nagyon keveset találkozunk, egyáltalán nincs közöttünk közeli kapcsolat, és valószínűleg soha nem fogom elmondani neki, hogy tudok róla, mert csak felesleges konfliktust okozna.
moncyka@reddit
Szerintem le is tagadná. Amúgy hogyan derült ki, exed elmesélte? Akkor együtt voltatok még vagy már szétmentetek?
Passz-@reddit
Van, de szerintem már ő is sejti, hogy valami nem oké köztünk😅
Volt egy csajszi az egyetemen, akivel nagyon jóban voltunk, aztán összejöttem a párommal, aki neki is a haverja volt. Onnantól mindent megváltozott. Sunyi, bunkó megjegyzései lettek, és teljesen eltávolodott tőlünk. Kérdeztem többször is, mi baja, de csak hárított. Nem vagyok hülye, tudom mi van a háttérben, csak szerettem volna megbeszélni vele a dolgot. És elvártam volna, hogy magától kezd bele, nem kell harapófogóval kiszedni, elvégre felnőttek vagyunk.
Nagyon fájt, mert nagyon jól kijöttünk azelőtt. Lenyeltem a békát, kedves voltam, poénkodtam, beavattam a magánéletembe továbbra is (leszámítva a párkapcsolatom). Szerintem elég jól színészkedtem, miközben belül szétszakított a fájfalom.
Aztán elballagtunk, és nem kerestem többet. Innen gondolom, hogy már sejti a dolgot.
Hogy miért nem törtem ki és mondtam el a véleményemet kerek perec? Mert pontosan tudtam az igazságot, de túl fájdalmas lett volna, ha a szemembe mondják, illetve a saját reakciómtól is kicsit tartottam😅
Fáj még? Igen Jobb lenne megbeszélni? Igen Meg fogjuk? Nem🤷🏻♀️
InternationalSet7079@reddit
Középiskolai barátnőm nem jött el az édesanyám temetésére mert "kicsi" volt a gyereke (1,5 éves volt akkor)
Otherwise-Lecture-98@reddit
Szerintem ez nem elvàrható. Ha a tiédre nem megy el, akkor aztán már tényleg ne állj szóba többet vele.
InternationalSet7079@reddit
Nem vártam el, de ugye megengeded hogy attól még rosszul essen? A kérdés úgy szólt hogy neheztelek-e valamiért valakire miközben ő nem tudja…
Life-Fucker-Upper@reddit
Anyám
Past_Welcome1281@reddit
Oh, rengeteg. 30 felett rájöttem, hogy nem nekem kell megmondani mindenkinek a frankót, mert az emberek nem változnak, én meg elfáradok. Szóval ússzésevezz ússzésevezz.
33beno33@reddit
Nem is azért kell megmondani, hogy változzanak.
Past_Welcome1281@reddit
De az emberek nem hallják meg mások eltérő véleményét. Nem hallja, nem érdekli, vagy legrosszabb még dühös is lesz. Szóval teljes póker arccal hallgatok, helyeselek. Ha kell. Ha nagyon nem bírom az illetőt, akkor nyilván kerülöm.
33beno33@reddit
En szeretnék érdekes beszélgetéseket és vitákat folytatni és véleményeket meghallgatni, mert ha valaki jobban tud nálam valamit, vagy meggyőz, akkor én azt beépítem az érvrendszerembe vagy világnézetembe. Nem értem, miért nem látják be az emberek, hogy csak nekik lenne jó, ha az idő elteltével nem egyre jobban begyöpösödöttek lennének, hanem egyre nyitottabbak.
Past_Welcome1281@reddit
Nyilván: alapvetően érdekelnek az emberek. Én azokra értettem, akik selát sehall Dömötörök, azokat sokáig nem értettem, és próbáltam velük beszélgetni, de sehova nem vezetett.
chiara_chiara_chiara@reddit
40 felett pedig rájöttem, hogy nem az emberektől kell elvárni a változást, hanem nekem kell változnom, ha azt akarom, hogy valakivel jobb legyen a viszony. Megmondani a frankót semmit nem ér, de más cselekvés más reakciót fog okozni.
Past_Welcome1281@reddit
Nem feltétlenül kell idiótákkal jóban lenni :)
RustLoco@reddit
100 felett pedig rájöttem, hogy szarok én az egészbe. Nem érdekel mit gondolnak, mit csinálnak, mi tetszik vagy mi nem. Nincs erőm, időm és kedvem mások kínjával és motivációival foglalkozni. Ha változnak, oké, ha nem, az se érdekel. Ő nyomoruk.
Magamért változok csak.
Ok-Score2428@reddit
Az semmi! 220 felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot, 220 felett átértékeled magadban a világot.
RustLoco@reddit
Na gecc dallamtapadásom lett.... Dolgozni akartam, de mostmár csak "elhagyod a valósáágoooot"
33beno33@reddit
0 fölött meg rájöttem, hogy csak én vagyok a hibás, senki más.
loverofsappho1221@reddit
anyukam. amikor tini voltam hosszu evekig depresszios voltam es kb semmit nem csinalt, sot meg rontott is a helyzeten
mostmar “joban” vagyunk, de soha nem tudom megbocsajtani sajnos. o errol nem tud.
JMc_Fly86@reddit
nekem volt, de túltettem magam rajta. Sőt, napi szinten kapcsolatban vagyunk, barátomnak nevezhetem azóta is. Egy közös hobbiprojektben az én részemet, amire hónapokig készültem, éjjel, meló, gyerekfektetés után a kész anyagban kicserélte az övére, ahelyett, hogy megkért volna, hogy javítgassam ki. Lement a kész anyag a tévében is, de a mai napig nem bírom megnézni. De igaza volt, nyilván ő ezt jobban tudta, az ő projektje, ha mindenkit végighívogatott volna utólagos editálásra, az élete rámegy. De nekem ez egy nagyon fontos momentum volt az életemben, azt hittem, hogy jó vagyok abban, amit csinálok, mondjuk a top 10-ben itthon, de rájöttem, hogy ez baromira nincs így. a vicc az, hogy ha nem mondja el utólag, simán abban a hitben élem le az életem, hogy az én vagyok, neadjisten, még büszkélkedek is vele, ami elég fura lett volna.
ValPasch@reddit
milyen érett hozzáállás ez
csincs7@reddit
Megette a linzert gondolkodás nélkül, amit ketten ragasztottunk össze a lekvárral. 3 évvel később is neheztelek rá
Huscafat@reddit
Volt egy nagyon jó barátnőm, kiköltözött külföldre. Azóta sorra követ el olyan dolgokat, ami nem nekem nem fér bele egy barátságba.
Heteket(!) kellett várni, hogy visszaírjon az üzeneteimre, úgy, hogy ő kezdeményezte a beszélgetést. A születésnapomat elfelejtette, de havonta 2x látom, hogy instán a legnyálasabb szövegekkel rakja ki a random szülinapi köszöntőket másoknak. Mikor hazalátogatott, végig szidott minden barátunkat, hogy nem mentek ki elé táblával, virággal meg taxival a reptérre hétköznap reggel. Elhívtuk 2x egy esti iszogatásra, egyszer a semmiből ott hagyott minket, a másik alkalommal pedig felállt, közölte, hogy ő unatkozik a társaságban, elment egy másik ismerőséhez, aki nem látta szívesen, majd visszajött hozzánk, hogy akkor jók leszünk mi is.
Ezután már egyre kevesebbszer akartam vele beszélni. Az utolsó csepp az volt, mikor 2 hétig nem reagált az üzeneteimre, ahol elég komoly változásokat osztottam meg vele az életemről, majd dacból inkább kitöröltem ezeket az üzeneteket, és megírtam neki, hogy nem csinálok többet hülyét magamból. Rá fél évre rám írt, hogy hiányzom neki, de elmondtam, hogy nekem ezek nem férnek bele, de látszólag nem értette a problémámat.
Hefty_Dot1243@reddit
Nálam hasonló volt a helyzet, csak én vagyok az, aki 10 éve külföldre költözött és próbálta életben tartani a barátságot. Ha én írtam neki, beszélgettünk, de a válaszaira gyakran napokat kellett várni, ő pedig magától csak nagyon ritkán keresett. Mindig az volt a magyarázat, hogy elfoglalt, két gyerek és munka mellett nincs ideje, pedig a nagyszülők sokat segítettek nekik. Nekem is van gyermekem, segítség nélkül élünk külföldön, dolgozom is, mégis mindig jut időm arra, hogy kapcsolatot tartsak azokkal, akik fontosak nekem. Amikor hazalátogattunk, mindig én kerestem őt. Mégsem fordult elő egyszer sem 10 év alatt, hogy meghívott volna magukhoz, vagy hogy leültünk volna nyugodtan egy kávéra beszélgetni, pedig régen a férjeinkkel együtt egy társaságba jártunk. Én igyekeztem jelen lenni az életében, érdeklődni a fontos eseményeknél, de amikor az én életemben történtek jelentős dolgok, ő eltűnt. Különösen rosszul esett egy alkalom, amikor egy év után végre találkoztunk volna, de oda hívott egy számomra idegen anyukát is a gyerekével, mert a gyerekeik barátok voltak. Akkor szembesültem igazán azzal, hogy már nem rám kíváncsi, nem arra, hogy kettesben beszélgessünk. Tavaly egy számomra nagyon fontos, hónapokig tartó dologról is tudott, mégsem kérdezett rá egyszer sem, hogy mi van velem. Akkor engedtem el végleg ezt a barátságot. A mai napig fáj, mert úgy érzem, gyászolom ezt a kapcsolatot, és mély csalódást hagyott bennem.
RustLoco@reddit
Ha ez segít, nem ő változott meg. Te gondoltál egy képet ami nem létezett. Az illúzió elmúlt és látod milyen valójában. Itt amit vesztettél az az idő amíg egy délibábot kergettél.
Barátság sem volt igazából.
Ő a saját érdekeit nézi és fossa le másokét. Nem csak a tiédet, hanem azt is. Köpönyegforgató, ennyi és nem több. Kár érte a bánat.
Hefty_Dot1243@reddit
Köszönöm, hogy leírtad a véleményedet. Igazából idővel én is rájöttem arra, amit írtál. Ésszel már felfogtam és megértettem, de a szívem ettől még azért fáj.
hosszuhajubarnaszemu@reddit
Hefty, nagyon-nagyon hasonló az életkörülményünk. Még hozzátenném, hogy a te barátnőd se vette a fáradságot ugye, hogy x év alatt meglátogasson külföldön?! Persze az egy hetes szabadságomon, amit kettőt utazással töltöttem, még ő akarta beosztani az én időm. Ha ez vigasztal, én is éveket pazaroltam rá.
Hefty_Dot1243@reddit
Dehogy látogatott meg . Hol értem én annyit neki? Igazából azert bánt mert még amikor ki költöztem külföldre úgy váltunk el h nem engedjük h szét szakitson a távolság bla bla aztán mindig hitegetet meg voltak nagy szavak szülinapi köszöntés gyanánt nagy monológok hogy milyen értékes neki a baratsagunk milyen különleges es mennyire fontos stb. De ezek csak üresen csengő szep szavak semmi több
RustLoco@reddit
Elhiszem. Kívülről könnyű vagánynak és okosnak lenni.
Már csak maga a beletett energia és idő elvesztése is sajnálatos.
Nem értem miért jó ez a másik oldalnak, terhes neki a kapcsolat, de csak húzza-nyúzza, megjátsza magát, hazudik, terel, kínlódik. Nem egyszerűbb azt mondani hogy bocs de nem?! ...vagy csak a jól bevált, takonygerincű, gyáva megoldáshoz nyúlni és ghosting?
Nem értem én a gyökereket.
Human_Site2221@reddit
Családon belül. Mikor elkezdtem az egyetemet albiban laktam. A szüleim támogatásával, illetve mellette vállaltam diákmelót is, hogy legyen egy kis plusz pénzem. Nagybátyám elkezdte terjeszteni, hogy szerinte nekem van valami idősebb pasim eltart, mert ugyan mégis miből tudnék megélni.. Nagyon jól tudta, hogy anyáék segítenek de közben a hátam mögött ilyenek mentek. Sose voltak drága cuccaim vagy költöttem olyanra ami szemet szúrt volna, hogy aztán 18-19 évesen erre mégis miből. A másik ilyen megmozdulása az volt amikor karácsonykor elmondta anyáméknak, hogy szerinte velem valami baj van, mert nekem semmit nem lehet mondani. Idézem ,,ennek kurva nagy gondok vannak a fejében, küldjétek egy dili dokihoz egy kivizsgálásra”. Ezt azért mondta, mert anyukám védelmemre kelt, hogy vannak dolgok amik bántanak és amikről ők egyáltalán nem is tudnak, ne akarjon belepofázni stb. Illetve folyamatosan próbálja hergelni a szüleimet, olyanokkal, hogy ,,ez a gyerek teljesen átbasz titeket”. Mivel azt nem tudja megindokolni, mi sem tudunk rájönni. Mai napig nem érti mi az oka annak, hogy egyáltalán nem keresem és nem tartom vele a kapcsolatot, döbbenten áll a tény előtt, hogy dehát miééért?
Tudom nem olyan nagy dolgok, de engem azért mai napig szíven ütnek ha eszembe jutnak.
Köszönöm, hogy leírhattam!
TricksterFerret00@reddit
Ha az ostobaság fájna.. már neki. Nagyon sajnálom ami veled történt ezt olvasva is olyan düh fogott el. Komolyan az ilyen emberek a saját mentális poklukban vergődnek, egyszerre sajnálatos de leginkább szànalmas. Főleg mikor másokat is bele akarnak ràngatni ebbe.
Top_County_5853@reddit
Igen, egy barátnőm. Tavaly bemutattam őt egy másik barátnőmnek, akik nagyon jól elvoltak/elvannak, hónapokkal később a másik barátnőmmel megszakadt a barátságunk. (Véleményem szerint mindketten hibásak voltunk ebben.) Biztos forrásból tudom, hogy beszélnek rólam :DD
Azóta nehezebben bízom meg benne.
Impressive-Media7707@reddit
Kollegak kozul paran. Kedves vagyok es baratsagos, de vannak koztuk akik a folytonos panaszkodassal es munkahelyi depresszioval az agyamra mennek es mar a szakmai kontaktot is kerulom neha, mert olyan idegesito hogy egy jo szavuk vagy pozitiv gondolatuk nincs. Megkeseredett negativ emberek, a hideg kiraz toluk, annak ellenere hogy sajnalom is oket.
HeartRich9300@reddit
Lehet, hogy egy helyen dolgozunk, szóról szóra ezt írnám, ha a munkahelyről van szó 😃
SzJRabbit@reddit
Szerintem te nálunk dolgozol😀
EfficientFlounder901@reddit
van. sajnos nem veszik észre hogy a barátkozást hanyagolni kéne. főleg h csak téli barátok vagyunk :D
Vanillasmell2025@reddit
Ooooh igen... Múltkor chateltem egy 'barátnőmmel' és megbeszéltük, hogy X időpontig visszajelez, Ő ajánlotta fel, aztán tekintve, hogy sokan már a telefonjukkal ébrednek és fekszenek úgy gondoltam ez nem lesz egy megugorhatatlan dolog. Na hát nyilván ez nem sikerült és nekem kellett futnom utána megint. Nem ez az első húzása, de ez a legutóbbi. Inkább akkor egyedül véghezviszem a programokat, amiket tervezek/terveztem semmint olyanokra pazarolni akik semmi pluszt nem adnak az életemhez, hanem csak elvesznek.
De pl. olyan is volt, hogy vendégségbe jött egy volt barátnőm és semmi ajándékot sem hozott. Nyilván nem kell nagy dolgokra gondolni, egy űdítőt/zsepit/chipset/bolti sütit/BÁRMIT is értékeltem volna... nyilván azóta már nem vagyunk barátnők. Viszont pl. engem az én szüleim úgy tanítottak, hogy mindig minden esetben valami kis aprósággal illik meglepni a másikat. Múltkor egy eléggé impromptu meghívást kaptam, pont munkaszüneti nap volt, meg a környéken se voltam ismerős, de megnyitottam a mapset és kerestem éjjel nappalit + benzinkutat, hogy tudjak vinni üdítőt meg csokit.
Bulky-Engineering524@reddit
Igen, sok apróság összeadódott egy “barátnőmmel”. Ahogy kismama lettem, azonnal el voltam felejtve, evickélhettem egyedül a posztpartum depressziómban, a gyerekemre sohasem kíváncsi, alig látta, pedig a közelben lakik.
Azóta ő is terhes lett, így persze már nem tabu a téma, önti rám a gondjait meg a félelmeit. Ő nem volt ott nekem, amikor szükségem lett volna rá, azt viszont elvárja hogy én támogassam.
Nem mondok neki magamról már semmit, persze fel sem tűnik neki. Kerestem új embereket magam köré.
AdmireThoseWhoAct@reddit
Volt legjobb barátom. Nagyon ritkán találkozunk már, de borzalmasan manipulatív és kétszínű emnernek tartom. Amiket velem szemben megengedett magának, arra nincs bocsánat. És nála a határhúzás mindig egy visszafordítást eredményezett, így elkezdtem tőle eltávolodni és nagy nehezen le is vált, bár, nagyon igyekezett visszakerülni az életembe. Ha a társaság miatt találkozunk, még most is látom rajta, az értetlenkedést, amikor távolsagtartó vagyok vele, főleg a magánéletemet tekintve. Eleinte próbált beszéltetni, de már arról is lemondott. Szó szerint görcsbe rándul a gyomrom az embertől. Soha senki iránt nem éreztem ilyet, de őt zsigerileg elutasítja az idegrendszerem.
DragonfruitPlane7035@reddit
Nekem te vagy ez az ember OP.
Boring_Breath_4234@reddit (OP)
akarsz róla beszélni?
DragonfruitPlane7035@reddit
Előbb hozd vissza a gereblyémet, amit 2003-ban adtam kölcsön.
Mihojka@reddit
Nekem is!
Nordegaard@reddit
Húgom. Fideszes. End of story.
33beno33@reddit
Rám neheztel mindenki, de én leszarom, jöttünk oké minden.
Ok_Committee_2601@reddit
Anyósom Esküvőmbe próbáld bele kontárkodni a sok “meglepetéssel” aztán nem épp úgy sült el, bocsánatot nem tud kérni, általában lelki terrort alkalmaz és képes 1hónapig hozzám se szólni. Mindig is tartással álltam hozzá mert látom hogy kívülről hogy viselkedik, aztán pár hete mondta hogy olyan jó hogy ilyen menye van. Hát köpni nyelni nem tudtam, én nem mondtam neki hogy nekem pedig olyan jó anyósom, mert az hazugság lenne.
Medical-Research-906@reddit
és a férjed nem teszi helyre az anyját? Vagy miért várja el, hogy Te is menj hozzá látogatóba, ha tudja, hogy az anyja ekkora barom?
Ok_Committee_2601@reddit
Helyre teszi, de változtatni nem tud rajta. Akkor megyek amikor akarok, de mégis az anyja.
Medical-Research-906@reddit
"de mégis az anyja." ha káros, akkor káros akár ki.. egy családhoz tartozni kiváltság nem alanyi jog, ha rombolod ezt a családot akkor kizárunk belőle. Egészséges gyerekkorhoz ez a 0. lépés.
Ok_Committee_2601@reddit
Észre vehetően próbáljuk kizárni, kevesebb találkozás így a nyugodtabb az élet :)
Medical-Research-906@reddit
Sok sikert hozzá! :)
szrob1996@reddit
Ugyan ez, konkrétan más világon él. Minden esetben megoldja, hogy úgy osszon munkákat, hogy körülötte sürögjön forogjon mindenki mint egy kiskirály, holott nem ad bele semmi pluszt semmibe.
Karabars@reddit
Nem is tudtam, hogy a feleségem vagy /jk
Ok_Committee_2601@reddit
Mostmár tudod
viragoslada@reddit
volt ilyen, az egyik barátnőmmel. sokáig nem mondtam el a sérelmemet, viszont teljesen felemésztette ez a kapcsolatunkat.
fél évvel később eljött a pillanat amikor kijött minden, sírt is, mert tudta hogy hibázott.
azóta is barátok vagyunk, de már semmi sem ugyan olyan, sőt talán még most emészt picit a dolog.
No_Guarantee_9419@reddit
Én a másik oldalon vagyok. Volt beosztottain neheztelnek rám, mert én voltam a “rosszfiú” aki bejelentette a fizu vágásokat és leépítéseket Covid alatt. Azt nem látják, mennyit dolgoztam azon, hogy senki ne veszítse el az egzisztenciáját, és hogy olyan portfoliójuk legyen, amivel bárhol találnak állást.
Dazzling_Stretch_474@reddit
Egyik legjobb barátnömmel romlott meg a kapcsolatunk. 12+ éves barátság. Röviden az a sztori hogy én mindig ott voltam mellette az évek során, nekem pedig tavaly volt egy nagyon durva szakításom és konkrétan még úgy éreztem hogy neki áll feljebb hogy egyáltalán megpróbáltam elmesélni neki mi történt, támogatás nulla söt...bennem ott nagyon eltört valami. Azóta beszélünk, nem vagyunk összeveszve meg semmi viszont én már nem úgy gondolok rá mint azelött és nem bízom benne.
Possible_Form_3997@reddit
A sajat anyam. Egyszeruen sosem szamithatok ra semmilyen ertelemben. De barmikor felhoztam neki, hogy megbeszeljuk letagadta, hogy ez nem igy volt, vagy ha ezutan konkret tenyeket mondtam, akkor csak neman hallgatott. Amikor a bantalmazo sz@r kapcsolatombol leptem ki, pl megkerdeztem tole, hogy 3 honapra hazamehetnek-e? Azt mondta koltozzek inkabb a szomszedos varosba alberletbe, hogy “ne legyunk egymas nyakan”. Holott gyerekkorom ota o az anyjaval el. (Ketszintes haz rengeteg ures szobaval) Sok ilyen volt sajnos. Anyagi dolgokrol ne is beszeljunk, barmikor tudott volna siman segiteni, ha megszorultam, de direkt sosem tette. Ket tesomat tamogatta tanulasban is, engem tenyleg soha semmivel. Ezt is mindig letagadja. Es volt egy nehez idoszakom amikor mar ongyilkos gondolataim voltak a kilatastalan helyzetem miatt, es elmondtam neki zokogva. Otthagyott szo nelkul. Azota is probalom feldolgozni, o meg ugy akar tenni mintha semmi nem tortent volna. Hiszen neki rohadt jo elete van, hat nehogy mar a masik bajaval kelljen egy percet is torodni
nyomibucimaci@reddit
Kezdődhetne már valami TV-s show-műsor hogy megkapják az emberek a szükségét drámát az életükbe, mert ami az utóbbi napokban van ott az kriminális. 😄
eniko_anna@reddit
Erre volt jó a Mónika és Balázs Show. Meg még volt pár felejthető gyöngyszem.
Beneficial-Damage181@reddit
Nekem 20 éves barátságaim menekültek meg így, mert inkább csendben maradtam, pedig volt jó pár alkalom, amikor borítottam volna mindent, de többet ért az a 20 év, és szerintem ez a másik oldalon is így volt. Nem bántam meg.
Medical-Research-906@reddit
ja milyen jó is volt az a 20 év olyan kapcsolatban ,amikben olyan mélyen sérültél, hogy úgy érzeted borítanod kell mindent, hogy megmenekülj.
Nem akarlak megbántani,de ezek nem barátságok...
BlackSheep900802@reddit
Nővérem mondta anno az exbarátnőmre, hogy derítsem ki mi a hátsó szándéka velem mert túl jó nő hozzám
Medical-Research-906@reddit
és mi volt?
Aromatic_Yam_7859@reddit
Két barátomra aki nem állt ki mellettem, egy bántalmazó helyzetben. Akkor lefagytam, volt épp elég gond. Azóta megy minden tovább, de én magamra haragszom, amiért jópofizom velük.
Important_Noise_3001@reddit
Nálam a főnökömmel ez a helyzet, akinek amúgy én vagyok a helyettese. Másfél éve van ez a felállás és már az elején láttam, hogy nem kellett volna ezt elvállalni, mert sajnos amellett, hogy alkalmatlan (döntésképtelen és végtelenül beszari), még rendkívül manipulatív is. Egyre inkább elegem van a játszmáiból, de úgy voltam vele egy jó darabig, hogy ebbe én másztam bele, úgyhogy próbálok együttműködni.
Sajnos azonban az utóbbi hetekben történtek olyan dolgok, amikhez már nem tudtam jópofát vágni, így elkezdett leesni neki, hogy mi a véleményem. Így most áll a bál, viszont az állásra szükségem van, szóval ez így most elég nehéz. Jobb lett volna az elején beleállni.
Main-Whole-3678@reddit
Férjemnek van egy ilyen gyerekkori barátja. Életünk legnehezebb időszakán mentünk keresztül (betegség, gyermek elvesztése) és heti egy pár perces telefont engedett el, hogy mi van velünk. Akkor zárkózott el teljesen a férjem, amikor láttuk őket a városunkban kocsikázni a házunktól 500m-re (fővárosban laknak) és nem jöttek be csak egy ölelésre vagy bármire, hogy biztosítsanak a támogatásukról.
Merwenus@reddit
Nem, egyenes ember vagyok, elküldtem az anyjába 10 éve, azóta egy szót se.
Fun-Jellyfish1@reddit
Van ilyen, de leszarom már.