Anyukám temetése miatt ezen amúgy elgondolkodtam én is. Ő sose mondta, hogy mit szeretne, csak abból tudtunk következtetni, hogy életében milyen volt (pl. mindig is gyűlölte az egyházi temetéseket, nem is volt soha vallásos, így neki polgári volt - volt is rokon, aki húzta erre a száját, hát majdhogy nem szájon basztam érte). Teljesen szép szertartás volt, mondjuk nekem szinte mindegy volt a dolog, végigzokogtam az egészet. Az vicces volt, mikor a sír mellett álltunk, engedték le a koporsót, a nénje meg, aki levezette a szertartást, elkezdte énekelni az Ave Mariát, de elégge fals hangon, én meg majdnem felhorkantottam. Ha anyukám erre nem mászik elő, hogy mi ez a kurva ricsaj baszki, akkor semmire. :D

Emiatt én úgy gondolom, hogy mikor majd engem temetnek, csinálják úgy, ahogy azt ők érzik, ami nekik kell ahhoz, hogy el tudjanak búcsúzni, de azért vegyék figyelembe, hogy én milyen ember voltam - így az egyházi szertartást mellőzzék (én se vagyok hú de vallásos, és nem is szeretem őket), inkább mondjon valaki egy szép beszédet. És ne kornyikáljon a sírnál. :D Meg miután több embert is lehet abba a sírhelybe temetni, ezért édesanyámmal szeretnék együtt nyugodni. Más "elvárásom" nincs.