Én is ismerek egy szc tagot, kit még gyermekkorunkban ismertem meg. Gyerekként is huzatos volt - ám amikor tiniként betalálta a drog és az alkohol, az megpecsételte az eleve kilátástalan életét. A barátai folyamatosan támogatták pénzzel, munkalehetőséggel és törődéssel, de a kisebb biztató jeleket leszámítva eredménytelen volt a munkájuk. G...án úrról sokat nem tudtam 10 évvel ezelőttig (mert eltűnt a radarról), mikor egy bolti látogatásom alkalmával összetalálkoztam vele gyermekkorunk színhelyén; a lakótelepen. Kérdeztem, hogy hova siet. Ő annyit mondott, hogy fűért. Mondta ezt bokáig fosva.
Ez időben csapott le rá az "egyház", mely utána tovább kulminálódott, hogy anyukája; az utolsó támasza is meghalt. A lakást eladta a 3 testvér, de arra volt gondjuk, hogy a beteg, hajléktalan testvérük részét havonta utalják, hogy tartson valameddig.
Eltelt egy évtized és G...án azóta is hajléktalanszállón él, ráadásul a lóvé is elfogyott és azóta is mást se csinál, mint anyagért tekereg.
Beteg a tag ez tök nyilvánvaló és önállásra alkalmatlan, amiről a hatóságoknak 35 éve van tudomása, ami egy kurva nagy fekete pont az ellátó rendszernek. Társadalom peremén, betegen, nulla segítséggel.
A sztoriban a szcientológusok pont azt csinálták, amit fel szoktak róni nekik (mindent is, jogosan). Kiszolgáltatott helyzetben lévő beteg emberek utolsó garasát is ellopják egy ótvarul megírt, szupergagyicsicskagyász író ámokfutására hivatkozva. Tetán bazdmeg.