Amiről írsz, az nem a tanulmányokról és végzettségekről szól feltétlenül, hanem hozzáállásról, intellektusról, értékrendről, érzelmi intelligenciáról stb.

Én általánosságban azt vallom, hogy hasonló a hasonlóval jön ki jól, és bár a hasonó végzettségi szint valószínűbbé teheti a kompatibilitást, de az csak egy kis része a teljes térképnek, és nem is garantál semmit. A két legjobb kapcsolat, amit valaha láttam, az egyikben totálisan passzolnak a tanulmányok (mindketten orvosok), a másikban pedig nem is lehetne eltérőbb.

Annyi random dolog jut eszembe, hogy bele se férne egy kommentbe. Például attól, hogy valaki tanult, nem lesz feltétlenül jó partner, míg alacsony iskolázottsággal is lehet valaki empatikus, gerinces ember. Milyen az attitűd, azért képzett, mert ambíciózus? Szorgalmas lehet valaki nem tanulás útján is. Ha valaki magasan képzett, attól még lehet inkompatibilis, például mert orvosként hülye munkarendben dolgozik, és alig látod (ugyanez lehet pont amiatt is, hogy gyárban műszakozik). De ha valaki nem ment át hasonló dolgokon (pl. az egyetemi évek), akkor ott kevesebb lesz a kapcsolódási pont, közös sztori. Viszont érdekődési kör lehet közös is, csak nem azon a vonalon. Ott vannak az anyagiak is, ami bár persze "nem számít", de mégsem tesz jót, ha túl nagy a különbség. Az állapot a kérdés, vagy az irány?

Végtelenségig lehetne sorolni, ha ráérnék, akkor írnék egy pros vs cons listát 20+ szemponttal mindkét oldalon.

Szerintem összességében számít, de borzasztóan árnyalt, hogy hogyan és miért. Statisztikai léptékben persze, nagyobb sikert jósolok egy végzettségben passzoló párnak, de annyi minden számít még ezen belül és kívül is, hogy pusztán ez alapján nem ítélek meg senkit egyéni szinten. Ugyanígy saját magamat sem dobozolom be ez alapján, és inkább azon dolgozok, hogy a végzettségem/agyam mellé mondjuk ne legyek emberileg egy barom.