Normális tanárok elsősorban, a fölösleges tárgyakat kiszedni (mi szüksége van rajzra meg énekre egy középiskolásnak, ha nem ilyen irányba ment direkt🫠pl) és helyette olyan dolgokat oktatni, aminek később hasznát is fogja venni a diák az életben. Tök fasza, hogy álmomból felkeltve megoldok egy másodfokú egyenletet, közben felmondom mikor volt a Kenyérmezei csata és mi történt ott (nem amúgy😆, a törit csak a doga végéig tudtam, akkor is csak a kettesre mentem), de mondjuk egy házat vagy kocsit már nem tudnék venni egyedül. Vagy bármi hivatalosat elintézni. Ez a heti 5 tesi óra is (javítson ki vki, ha már ez változott), annyira felesleges. Nekem azalatt a 13 év alatt, amíg volt tesim, hát kb 10,5-11,5 évig csak ilyen elmeroggyant szadista tanáraim voltak, aztán üvöltött, mert a gyengébb képességeimmel nem tudtam úgy megcsinálni a feladatot, ahogy szerinte az jó lett volna, persze, hogy megutáltam a mozgást és gyomorideggel mentem be tesire, majd utána hulla fáradtan kellett mennem a következő órára, ahol figyelnem kellett volna. Jó eséllyes esélytelen lenne megoldani, de a tanulót a képességei szerint kéne értékelni. Ha keresztbe álló szemmel, hídban állva szenvednék, se értem meg azt a rohadt genetikát😆, egyszerűen nem fogom fel, hasonlóan az irodalomhoz. Rövidebb verseket még úgy ahogy elolvastam, de egy kötelezőt már nem tudtam, nem is érdekelt, de túlzottan meg se marad egy hosszabb szöveg az emlékezetemben. Próbáltam én olyat olvasni, ami érdekel, borzalmasan lassan is haladtam, eljutottam x fejezetig, a felére nem emlékeztem már a dolgoknak.