Ha volt valaha valami, ami érdekelt, úgy igazán, akkor lehet neked is megvan, csak nem láttad megvalósíthatónak, mert valaki azt mondta, hogy "arra születni kell", "abból nem lehet megélni", vagy valami hasonlót. Hadd javasoljam, hogy menj vissza fejben, akár kora gyerekkorig, és nézd meg mik érdekeltek. Tényleg, bármi. És hogy abból hogy lehetne megélni, mert egész meglepő dolgokból lehet megélni.

A történetemben van pár érdekes csavar, megosztom, hátha.

Én jelenleg azt csinálom, amit szeretek, programozok, ügyviteli rendszereket, egyéni vállalkozóként. Még egy ideig, mert most a világomat az AI eléggé át fogja rendezni, és nem szeretek AI-al dolgozni, ezért váltani fogok. Fiatal koromtól érdekeltek a logikai játékok, lekötött a matek, ezért programozó lettem, egyetemet otthagytam, mert nem tetszett az oktatás módja, és érdekelt az internet világa, a vállalkozás, részben az üzleti oldal. Nem lettem benne igazán sikeres (a közhiedelemmel ellentétben többsége a vállalkozásoknak vegetál, megbukik, vagy egész konkrétan valójában csak papíron vállalkozás, valójában alkalmazottként élés), de szeretem csinálni, mert leköt a munka. Az, hogy miért ügyvitel, ami a világ legszárazabb területe, kis és közepes méretű cégek adminisztrációját oldom meg: érdekes. Ne kérdezd miért, eleinte nem vonzott, jött pár ilyen munka, majd kitaláltam magamnak egy technológiát, amit meg akartam valósítani, ami könnyítené a munkám, és volt mivel játszani, mint egy logikai játékkal, az unalmas munkát egy olyan valamivé alakítottam, amit mindig is szerettem. Megjegyzem nem lett belőle siker, jóval több tapasztalat és próbálkozás kellett problémák megoldásához, mint elsőre gondoltam, de még itt vagyok :) .

A programozás mellett egy másik vonal volt az életemben: zene. Rengeteg műfaj, egész nap hallgatok valamit, ha ébren vagyok megy valami. Én részben elhittem, hogy "ebből nem lehet megélni", "már késő megtanulni", "tehetség kell hozzá, születni kell vele", ezért középiskolásként az IT mellett döntöttem. Nem azt mondom, hogy megbántam, de azt már látom, hogy ezt olyan emberek mondták, akik se engem, se a világot nem ismerték. Közben rájöttem, hogy az élő zenélés nem vonz (nincs is benne tapasztalatom, lehet változna a véleményem ha kipróbálnám, de nem sajnálom azt, hogy nem lettem élőzenével foglalkozó), és mivel minden nap kutatok új zenéket, ezért úgy érzem, hogy a zenével foglalkozom. Ha az IT utáni korszakom megkezdődik akkor már megvan milyen képzést akarok elvégezni, és hogy hogy akarok nekiállni zenélni.

Az IT-ről váltást 2019-ben gondoltam először, mert akkor már úgy láttam, hogy az IT világ a garázscéges jellegét végleg elveszíti, óriások vannak, akik mellett elég kevés új ötlet fér el, ami elfért akkor az crypto, AI, és VR volt, egyik se érdekelt. Amiket próbáltam nem lettek sikeresek, még az se kizárt, hogy nem nekem való ez :) . Akkor párom ékszerész vállalkozáson gondolkodott, elkezdett tanulni, én elkezdtem kutatni, keresni piacokat, marketinget tanulni (mindig is érdekesnek tartottam a kommunikációt), 20-ban a COVID miatt lett egy nagy törés, majd 24-re álltunk talpra annyira, hogy tudjuk folytatni a fejlesztést-tanulást.

Itt jött ami még engem is meglepett: sose érdekelt igazán az esztétika a megjelenésben, minimalista voltam mindenben, mert csak a célommal foglalkoztam, az IT nem fizikai, minden időmet a munkára fordítottam, ezért fel se merült, hogy mit hogy szeretnék, hogy kinézzen. De a project-ünk kidolgozása közben felébredt bennem több dolog, régi gondoltok, ötletek, pl. akartam gitár készítéssel is foglalkozni, érdekelt mind az elektronika, mind a design, ergonómia, formatervezés, elkezdett érdekelni az órák világa (karórák és zsebórák), nem a mechanika, hanem a megjelenés, a kézi megmunkálás, a luxus termékek kommunikációja, a héten fogom megnézni a múlt heti svájci órás kiállításról a beszámolókat, sűrűn keresek rá egy-egy filmszereplő kezén levő órára, és pár év alatt ebből kialakult egy új project, óraépítés. Ez még nem a holnap, előbb a párom ékszer készítő vállalkozását akarjuk felépíteni, de már úgy tanulom a marketinget, hogy már nem csak az ékszerész világhoz kapcsolódóan.

Ha mindent sikerül jól alakítanunk, akkor az IT helyét átveszi az életemben a marketing és üzleti management, szigorúan kisvállalkozás formájában, és nekiállok emellett zenélni és órát tervezni. Lehet nem lesz sikeres az órám, vagy senki nem fogja hallgatni amit zenét készítek, de van egy jó hírem: nem ettől függ, hogy boldog leszek-e. A programozással most célom levonni a tanulságokat, és megpróbálni megtanulni azt, amivel sikeresebb lehetnék, de úgy gondolom, hogy ez az egyik fele, a másik fele az életnek az, hogy amit csinálok azt ne utálattal vagy unalommal tegyem. Ha ébren vagyok dolgozom, mert érdekel amit csinálok, egy egyszerű bolti bevásárlás alatt is marketinget tanulok, mert elképeszt, hogy mennyire érdekes az, hogy mitől működik egy luxus márka, ...

Kívánom, hogy találd meg amit szeretnél csinálni, találd meg azokat a pontokat a múltadban amiknél volt valami, ami igazán megmozgatott, akár csak egy pillanatra. Nem biztos, hogy az lesz az, ami végül a tökéletes lesz, de középiskolában én is csak azt éreztem, hogy a programozás érdekes, akkor az ügyvitelt lehet unalmasnak tartottam volna, 2019-ben se gondoltam volna, hogy pár év alatt eljutok oda, hogy a svájci órakiállításról nézek közvetítést, azzal a fejemben, hogy meg akarom érteni mitől működik ez a világ, egyszerűen csak elkezdtem kutatni, hogy hogy lehet ékszereket készíteni és eladni, és ide jutottam.

Előre, kalandra fel!