Kimondom, esetek többségében az online párkeresők semmi másra nem valók mint hogy magányos emberek, főleg azok akik beleőrülnek ha 2 hétig nem ugrálja őket körbe senki, elszórakozzanak valakivel mert nincs akkora következménye, ezért online SOHA de kibaszott soha (persze, megvan az esély arra hogy valahogy minden passzol és jól sül el.. de honnan van bármilyen elképzelése az embernek ha még nem is találkoztak?)

Én egy dologban hittem mindig és ez is jött be, egyszerűen csak beszélgettem emberekkel amíg valakivel megtaláltam a közös nevezőt, ápoltam ezt a kapcsolatot hosszú ideig hogy ő megismerjen engem, én megismerjem őt, megtudjuk hogy kinek mi az igazi szenvedélye meg hobbija amit tényleg azért csinál mert szereti és nem azért hogy másokat nyűgözzön le.. sorolhatom, de egyszerűen ott kezdődik minden hogy ismered a másikat, van egy közös nevező és onnan ki lehet indulni.

Mint minden, nem ez mindenre a megoldás, de mivel volt 'szerencsém' megtapasztalni hogy milyenek a rossz párkapcsolatok más embereken keresztül és milyen hatása volt rájuk + mi hogyan láttuk a helyzetet amíg őket még mindig elhomályosított a bíbor köd, tudtam hogy ha én bárkivel is akarom az életet élni, annak az alapja a megértés, kölcsönös szeretet és hűség.

Több év eltelt és azóta se veszekedtünk.. vannak félreértések mert mindenki más és mást kedvel, de mind ketten megértjük hogy ez csak két különböző VÉLEMÉNY és nem valami ami tönkretenné azt amit egymás iránt érzünk.
Szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség. Sőt, még a baráti társaságom is olyan hogy külső szemmel mások azt mondanák hogy mi veszekedünk, civakodunk és egymásba taposunk, de a valóság az hogy nem hiába tart a barátság több mint 2 évtizede, mert törődünk azzal hogy a másikkal mi van, és ha van egy félreértés akkor nem arra megy ki a játék hogy "hihihi nekem van igazam kapd be" hanem mert szeretnénk hogy a másiknak jobb legyen, de csak akkor ha megérti hogy miért gondolkozunk így és nem csak megakarjuk változtatni a véleményét. Nincs jobb annál mikor vagy te vagy a másik teljesen őszintén kimondja hogy baszki igazad van, de nem azért hogy hagyjuk a picsába az egészet, hanem azért mert betekintést nyert vagy más szemszögből közelítette meg a dolgot, és legtöbb esetben jól is szokott elsülni. Kívülről el lehet mondani hogy üvöltözünk vagy legalább emelt hangon beszélünk, de számunka így mutatkozik meg a szenvedély és az odaadás, nem pedig az hogy így üvöltjük le a másikat hogy hallgasson ránk

És ugyanez a párkapcsolatban, persze tapintatosággal. Nem azért nem értek vele egyet mert azt akarom hogy nekem legyen igazam, hanem más szögből látok valamit és szeretném ezt átadni (és vice versa)
Érdekes, egymás érdekeit helyezzük előtérbe és valahogy működik.. de, mai napig hiszem és van rá elég példám hogy "tudjam" is, de online ismerkedés általában nem sül el. Akkor csinálják azok akik, mert kell nekik egy éjszakás kaland, nem bírják ki szex nélkül, vagy vannak a gecik akik csak másik szívével akarnak játszani mert beképzeltek, és tudják hogy legtöbb esetben nem lesz nagy következménye az egésznek (kivéve amikor igen, és ebből lesznek a zaklatók ami sokkal rosszabbul is végződhet)