Ki mennyire gondolkodik önellátásban?

Mindenkinek kellene, akár faluban, akár városban él. Persze ennek is vannak szintjei, pl. akinek van egy hektár termőföldje, más lehetőségei vannak, mint pl. aki panelben nevelget fűszernövényeket, vagy csinál magának különféle dolgokat. Manapság csak vakarom a fejem, hogy mennyire süllyednek az emberek az életképtelenség határára, így már szerintem a klasszikus értelemben vett, „kertészkedős-állattartós” önellátás mellé besorolhatnánk már a főzést is, mert amennyi ételfutár rohangál mostanában, az elképesztő, meg amennyi siránkozást hallok arról, hogy a kenyér milyen drága, meg milyen drága pl. a csoki, meg a cukros löttyök...be kell szerezni pár apróságot, meg a telefonnyomkodás helyett mondjuk tésztát gyúrni, és egyből másképp néz ki a dolog. Ez kicsit félig-meddig önellátás, mert mondjuk néhány alapanyagot be kell szerezni (ez azért igaz az akvapóniára is...), de az előállítható termékek minősége ezerszer jobb lesz, mint a készen megvehetőké, és sokszor árban is megéri. Tejtermékeket szoktam csinálni, fermentálok, korábban neveltem fűszernövényeket, pl. mentát, bazsalikomot virágládában, meg 850g-os méretű tejfölös dobozokban (mert ugye újrahasznosítani jó dolog). Van egy kisebb zártkertem, ami túl árnyékos, körbe van véve fákkal, meg a szomszéd házak is takarnak, plusz feketeföld van, ami inkább gyümölcsfáknak jó, ezért nem is gondolkodtam pl. zöldségeken. Valamilyen gombatermesztéssel kellene kísérletezni, mert a környezet eléggé párás, de még nem merültem bele túlzottan a témába...