Mi konkrétan félbeszakítottuk a betörést. A fele cuccunkat már elvitték, de mindent, ami nem bútor volt, a másik fele egy halomban az ajtó elé készítve. A teraszajtó üvegét törték be, ott jöttek be. Ami vicces, mert ez a második emeleten volt, akrobaták lehettek.

Hívtuk gyorsan a rendőrséget, hogy még nyilván itt vannak a közelben, jó eséllyel egy félig megpakolt autóval, siessenek. Majd 4 hosszú óra elteltével újra hívtuk őket, hogy mi történik, miért nem jönnek, mire jól lebasztak, hogy mit türelmetlenkedünk, december van, csúcsidő ez nekik. És ha most azt hiszed, hogy ez valami kihalt kisváros, hát tévedsz. Budapest, VI. kerület.

Aztán végül kijött két 20 év körüli fiú, ténferegtek pár percet a lakásban, de se egy fotót nem készítettek, se egy ujjlenyomatot nem próbáltak keresni, megnyugtattak, hogy ilyenkor vissza szoktak jönni a maradék holmiért, aztán elmentek. A “nyomozást” később lezárták azzal, hogy nem találtak semmit. Rendőrség, én így szeretlek.