Kíváncsi lennék teljesen végigvitt jogorvoslati esetekre, és a jogszakik indoklásaira.

Én az oktatóanyag jobb oldalán is mindet elfogadnám.
Szerintem a választói akarat csakis akkor nem egyértelmű, ha több karika környékére is rajzolt valamit, vagy ha minden karikától távol van a jelölés.
Választójoga mindenkinek van. Azoknak is, akik csak négyévente egyszer fognak írószerszámot a kezükbe. Azoknak is, akiknek reszket a kezük. Azoknak is, akik nem tudják, mi az a "kettő". Azoknak is, akiknek a metszésről a gyümölcsfa jut az eszükbe.
Igen, tudom, hogy akik rászorulnak, kérhetnek segítséget. Viszont azt is tudom, hogy sokan nem tudják magukról, hogy rászorulnak, és még többen szégyellik, és megalázónak érzik a segítség elfogadását.
Ezen kívül a fülgében nagyon sok választó felfokozott lelkiállapotban van, ami befolyásolja az írásképét.

"Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet."
Ez a normaszöveg tipikus példája a rossz feladatkiírásnak, és de facto sok embert megfoszt a választójogától.
(A szöveg azért rossz, mert egyrészt túlzó, másrészt hiányos, harmadrészt a vonalat nem lehet írni, azt rajzolni kell. Semmit sem ír elő a vonalak szögéről, hosszáról, vastagságáról, színéről, alakjáról. Olyan, mintha eleve feltételezné, hogy nem jut eszembe fehér tintát használni, nem húzok egészen rövid, egytized milliméteres vonalakat, vagy a vonalak egymással bezárt szögét nem választom egy foknak, és hasonlók. Viszont ha mindezeket implicit módon nyilvánvalónak tekinthetjük, akkor -ugyanennyire nyilvánvalóan- semmi szükség sincs a vonalak számának és az egymáshoz viszonyított helyzetének az előírására sem.)
Ráadásul az OP által említett jogalkalmazás részben ellentmond a szövegnek, hiszen a kilógó szárú ikszeket elfogadják, pedig a szöveg "világosan" körbe írt vonalakról szól.