Az én családomban az a faramuci helyzet áll fenn, hogy annyira gyűlölik a Fideszt (főleg aposom és sogorom), hogy minden vasárnap, amikor ebédelni megyünk hozzájuk, órákon keresztül képesek egymásra rátromfolva szidni minden éppen aktuális fideszes embert, eseményt stb. Hangosan, dühösen, újra meg újra ugyanazt elővéve a levesestányér felett, és egyszerűen elegem lett belőle. Úgyhogy én voltam az, aki szépen rájuk szólt, hogy be lehet fejezni a politizálást, és amikor nem fejezték be, gyorsan betoltam a kaját, és kiültem a nappaliba, ahova általában követett pár ember, akit úgyszintén lefárasztott az állandó panaszkodás, hőbörgés, hangoskodás, hogy semmiről nem lehetett beszélni, mert mindenről a fideszre asszociáltak.

(A kedvencem az volt, mikor azt fejtegettük, hogy Marshall vízágyújába vajon honnan megy a víz, mert abból a kicsi tartályból lehetetlen annyi vizet kilőni, és apósom ebből is kihozott egy jó fideszes hasonlatot.)

Csak azért, mert valami jogos, még lehet zavaró. Ahelyett, hogy családi dolgokról beszélgettünk volna, az elmúlt kb 2 évben ez ment, amíg elegem nem lett. Azóta már visszafogják magukat, és csak a kaja végeztével veszik elő a témát. Szóval igen, meg kell mondani, hogy ennyi politika mára elég, majd legközelebb folytatjátok, mert vannak más dolgok is, amikről egy családban lehet beszélgetni.