Van valóságalapja önmagában annak a kijelentésnek, hogy a fehérjeporok tönkreteszik a vesét?

Mint sok minden más, ez sem fekete-fehér kérdés. A „tönkreteszi a vesét” típusú kijelentések tipikus okoskodó odaszúrások, amelyek féligazságokra épülnek. Tény, hogy a hosszú távon folyamatosan magas fehérjebevitel nem kifejezetten egészséges, és jobban terheli a veséket, hiszen a megnövekedett fehérjebevitel miatt több nitrogént kell kiválasztaniuk. Ha ehhez még egyéb hatások is társulnak, például alacsony folyadékbevitel, túlzásba vitt étrend-kiegészítők, illetve bizonyos vitaminok (például A- vagy D-vitamin) vagy kreatin túlzott fogyasztása, az tovább fokozhatja a kockázatot. Ráadásul a mindennapi életben is rengeteg különböző terhelés éri az emberi szervezetet. Ezek együtt olyan tényezők, amelyek növelhetik valamilyen vesebetegség kialakulásának esélyét, de ez összességében nagyon ritka. A legnagyobb kitettség valóban az élsportolókat érinti, különösen azokat, akik versenyekre készülnek: extrém magas fehérjebevitel, rengeteg étrend-kiegészítő, szálkásítás miatti alacsony folyadékbevitel, és esetenként más, akár nem legális szerek használata. Ők nyilvánvalóan magasabb kockázati tényezőknek teszik ki magukat, de még náluk sem törvényszerű a vesekárosodás kialakulása. Összességében tehát igen, a vesékre nézve valóban káros lehet, ha valaki ész nélkül, túlzásba víve csinálja. Az átlagos, józanul gondolkodó ember számára nem azt mondom, hogy teljesen veszélytelen, hanem azt, hogy a kockázat elhanyagolható. Sok esetben például nagyobb eséllyel lesz valaki májbeteg egy antibiotikum mellékhatásaként, mint vesebeteg pusztán a fehérjebeviteltől.