Csak így az év utolsó napjára pár mondat?

Kérlek segítsetek merre induljak tovább ebben a világban. Egy nárcisztikus apától és alkoholista anyától sújtott családban születtem. A szüleim lábtörlőnek használtak de nem csak úgy képletesen, hanem rátetováltatták a hátamra hogy Welcome és a küszöb előtt kellett feküdnöm évekig. Hatévesen vallásos intézetbe adtak, így vak apácák neveltek fel és egy border collie. Nem sokra emlékszem, de azóta szájjal elkapom a frizbit. Pont a nemváltó műtétem előtt derült ki, hogy van egy ritka betegségem amit se diagnosztizálni, se gyógyítani nem lehet, ezért nincs is orvos aki elhinné hogy beteg vagyok, de én tudom hogy igen és itt a redden biztos segítetek majd hogy mi lehet az. Így most meg kell várnom, amíg valahogy rendbejövök a láthatatlan betegségemből még a műtét előtt. Igazából egy fiú miatt csinálom, aki bármit teszek rám se néz. Igazából azzal mentegetőzik hogy vak, de én már láttam apácát aki nem látta hogy látom, szóval nekem ilyen hülye kifogásokkal ne takarózzon. Ha meglesz a műtét akkor lehet hogy mégis rám nézne, ha már én is fiú leszek. Vagy ha nem legalább mondhatom neki, hogy kapja be... Addig is nyomom az üzletet, ebben ti is segíthettek. Van egy ilyen furi kozmetikum, nem tudom láttatok-e már ilyet. Egy ilyen rózsaszín dolog, jó szaga van és a víz éri buborékos lesz a teteje és csúszik. Tök cuki, órákat elvagyok vele... Na ilyeneket árulnék neten, de nem tudom hogy induljak el. Szóval kéne egy kis helpy, hogy hol toljuk a hirdetést meg insta is kéne egy új, meg ha valaki menne Maldívra szívesen csatlakoznék mert azt mondták itt a támogató csopiban, hogy nagyon jó a Maldív mert tágítja a perspektíváimat. Hát rajtam már sok mindent tágítottak, de azt még nem, úgyhogy nagyon kipróbálnám. Szóval köszi ha segítek és boldog új évet minden kis szerimnek...