Mire használnád azt a szuper erőt ha élő szóban irányítani tudnád a veled azonos nemű embereket?

Oké, jogos, bevallom ez nem jutott eszembe, mert annyira gyakran esett meg velem, hogy fegyvert fogott rám velem azonosnemű fenyegetőleg, hogy egyszer sem. De belátom, hogy ez valamennyire privilégium és nincs rendelkezik mindenki hasonlóan szerencsés előélettel. Illetve abból a meggyőződésből is fakad ez a hozzáállás, hogy mikor ilyen helyzetről hallok, akkor is az első gondolatom, hogy rendszer szinten hogyan lehet ezt megelőzni, rehabilitálás, elérhetőbb egészségügyi szolgáltatás a mentális egészség terén, stb. De mint mondottam, adott helyzetben megértem, hogy eldobatni a kést valakivel nem lenne olyan problémás, mert még benne sem tenne kárt. De igazából ez is veszélyes, hogy Putyinra rászólni, meg hasonlók, talán pont azért, mert helyesnek tűnik, de ugyanakkor hol állsz meg? Mi az a vonal, ahol a gonoszság megakadályozandó egy ilyen elég invazív beavatkozással? És mi igazolja azon kívül, hogy te úgy gondolod, hogy az korrigálandó? Mi van, ha más mást gondol annak, és ő kapja meg ezt a képességet? Nem lenne-e maga ez a képesség már korrigálandó? Nyilván mindenki a szélsőséges esetekre ugrik, ami relatíve könnyen megítélhető és ami mögött az ő kultúrájában relatíve nagy egyetértés található, de a szélsőségesség nagyítás kérdése, és ahogy korrigáljuk és iktatjuk ki a legszélsőségesebb eseteket, úgy kerülnek a skála szélére korábban annál kevésbé szélsőségesebb helyzetek, és miért ne avatkozzunk akkor már be abba is? Ha már lúd, és miegymás. De lehet, hogy csak a gyávaság tesz óvatossá, nem tudom. Egy másik dolog, ami meg felmerült bennem, hogy egy ilyen kérdés kicsit hamis abból a szempontból, hogy úgy tesz, mint ha nem lenne anélkül eszköz a kezünkben, hogy nincs választásunk és lehetőségünk, hogy elérjünk másokat, hogy jobb belátásra bírjunk embereket vagy akár rendszereket. A szokásos "ha van egy kalapácsod" eset. De visszakanyarodva az elejére értem, amit mondasz. Ha egy fegyver csöve lenne a tarkómon, valószínűleg nem filozofálnák ilyen komolyan a dolgon, hanem hálás lennék, hogy lehetőségem van elkerülni egy szerencsétlen kimenetelt. De nincs a tarkómon fegyver csöve, amiért hálás lehetek, és ez lehetőséget ad rá, hogy megvizsgáljam egy ilyen, teljesen valószerűtlen helyzet morális kérdéseit, teljesen feleslegesen, mindenki idejét pazarolva ezzel, miközben díszíthetnénk a fát, vagy süthetnénk a bejglit.