Kicsit rákaszkodom a kommentedre némi kéretlen filozofálással. Az az angol mondás jutott eszembe, hogy "everyone wants a village but noone wants to be a villager". Sokkal individuálisabb a társadalmunk, mint eddig bármikor, és szerintem ez is közre játszik a közösségek lassú leépülésében. Az emberek inkább hátat fordítanak új élményeknek és lehetőségeknek, ha az nem passzol teljesen egybe az elképzelésükkel. Sokkal több a deal breaker, a határmeghúzás, az "én vagyok az első helyen", ami bizonyos szituációkban (pl. hatalmi viszonyokban) előnyös, de a közösség szempontjából nem. Utóbbihoz hozzátartozna a kellemetlenségek bizonyos szintig való elviselése, a kompromisszumok megkeresése, akár egyéni lemondás árán is. En legalábbis ezt tapasztalom a baráti körömben.

Ezt nehéz utólag felépíteni, mert a szocializáció során szerzett baráti körben általában értékközösség is van, az életerő értékek kezelésének meg volt ideje megérni. Ezt nehéz úgy szimulálni, hogy összeverbuválok neten 10 embert, hogy akkor mostantól legyünk barátok, mert 10-en 20 felé társadalmi rétegből meg szocializációs előélettel érkeznek. És viszonylag hamar bekapcsol a fent említett individualizmus, tehát szépen sorban hullik majd ki mindenki, ki azért, mert máshogy gondolkodik a politikáról, ki azért, mert full más hobbik érdeklik, ki azért, mert nem ugyanolyan dinamikával él még egy emberi kapcsolatot, stb.

Ezért szokták szerintem tanácsolni, hogy hobbikon keresztül próbáljon meg ismerkedni az ember, mert ott legalább van egy közös alap, amire lehet építeni, de sokaknak viszont azért lehet ezzel negatív tapasztalata, mert a hobbitól eltekintve ugyanúgy full random, hogy a másik embernek milyen a személyisége. Erős barátság meg nem épül simán a tájfutásról vagy a dekupázsról való beszélgetésre.

A megoldást sajnos nem tudom, leginkább a nagy számok törvényében látom az esélyt, tehát hogy csinálni kell, és majd lehet, hogy jön olyan, akivel jól összepasszol az ember. Kicsit mint a társkeresés. Még jobb esetben nem is egyvalaki jön, hanem egy már létező (és valszeg kemény munkával kialakított) közösségbe lehet kapcsolódni, ahol viszont tényleg nagyon figyelni kell a már létező dinamikákra, és vállalni a kompromisszumokat, amiket a beilleszkedés kíván.