Én többször is, de egyetlen egy ami mélyen bennem maradt és tudtam, hogy nem egy Deja Vu érzés: a vőlegényem! Az álomból annyira emlékszem, hogy be nyitok egy számomra idegen fürdőszobába amiben bal kéz felől található volt egy zuhanykabin, jobb kéz felől ilyen dubla mosdó kagyló egy hatalmas tükörrel, a csempe halvány rózsaszín és előttem egy számomra vad idegen fiú áll aki a tükörben nézi magát és közben hozzám beszél. Azért is maradt meg ennyire nekem ez mert amikor ezt álmodtam együtt éltem az exemmel, vele terveztem a jövőm és mikor felkeltem el is szégyelltem magam, hogy ilyet álmodom teljesen random. Eltelt pár hónap (talán 3), exxel szakítottunk, megismertem egy fiút aki elvitt magukhoz, hogy a családjának is be mutasson. Tettem, vettem, járkáltam a házban és a (mostmár vőlegényemet) srácot kerestem. A fürdőből szólt nekem és be nyitottam a fürdőbe és minden kottára ugyan úgy nézett ki! A csempe, a csap, az ahogy ott áll a tükör előtt. Teljesen lefagytam, hogy ez képtelenség...de mivel emlékztem, hogy mennyire szürreálisnak tartottam akkor az álmomat így tudtam, hogy ez még is csak meg történt álmomban és most a valóságban is. Azóta többször előfordult velem, de szinte jelentéktelen történésekkel mint pl.: a kolléganőimmrl beszélgetek.