Szia,

nem tudom mennyire releváns, amit írok, mert külföldön élek, de hátha ad más perspektívát is.

Nálunk is elég sok vita övezi a kis üzletekben történö, kis összegü kártyás vásárlásokat. A probléma alapja az, hogy a kártyás fizetés lehetösége pénzbe kerül az eladónak. Maga az infrastruktura sem ingyenes, erre pedig rájön még a bankok tranzakciós díja.

Egy szupermarketben, söt a legtöbb falusi kisboltban is van elég napi forgalom, hogy az a pár vásárló, akik csak nagyon kis összegben vásárolnak (pl egy víz és egy csoki), ne jelentsenek észrevehetö bevételkiesést.

Azonban vannak olyan üzletek, ahol elég szük az eladásra szánt termékek palettája, pl trafik, virágbolt, sarki kávézó, stb. Ezeken a helyeken sok olyan vásárló megfordul, aki kis összegben költ, így az eladónak két választása van. Vagy ráterheli minden termékre az esetleges költségeket, vagy pedig benyeli a veszteséget. Az áremelés azért baj, mert egy kis magánüzlet így is alig bír versenyben maradni a szupermarketek, gyorséttermek, webshopok és egyéb nagyobb vállalatok és multik mellett.

Nálunk született egy ideiglenes félmegoldás, miszerint az üzletek maguk dönthetik el, hogy mekkora összegü tranzakciónál fogadnak el kártyás fizetést (A nagyokat nem érdekli, a kicsik pedig átlag átszámolva kb. 2000 Ft felett fogadnak el kártyát). Persze van pár hely, akik visszaélnek ezzel, föleg vendéglátó egységek, ahol nem olyan könnyü a forgalmat ellenörizni. Ök egy darabig örülnek az adómentes bevételnek, de a helyi adóhivatal elég jó hányadban görgeti fel ezeket a huncutságokat.

Persze mindenki feszült a téma miatt, mert a vásárlók nem akarnak többet fizetni és nem akarnak pénzt kivenni sem, mert kényelmetlen és pénzbe kerül. A helyi vállalkozások pedig nem akarnak elesni a profit egy részétöl, csak azért mert a kilensek kártyával akarnak fizetni. A bankok persze vonogatják a vállukat, mert ök így is - ugy is nyernek. Az állam pedig nem tud tenni semmit, mert kapitalizmus van, duh. Ezért megy a körbemutogatás és semerre nem halad a dolog.