Na most a DEI harcosok nem fognak szeretni, de ott kezdődik, hogy talán el kéne ismerni, hogy a pink educatonnel kapcsolatos aggályok részben valósak. Úgy nem lehet jó közoktatást (sem egészségügyet) építeni, hogy 10 ott dolgozni akaróból 9 csaj. Nem azért, mert az ő képességeik bármivel rosszabbak volnának, hanem mert a diákok \~50%-a szükségszerűen fiú lesz, akiknek óriási stresszt okoz, hogy 14 évet egy ösztro-partyban kell eltölteniuk.
Mindig a nyugati modelleket koppintjuk - Finnországban pl. sokáig férfi-kvóta volt az oktatásban: amelyik iskola igazgatója nem tudott elég férfi tanárt szerezni azt szankcionálták, s a rendszer jól működött (azért szűnt meg, mert így a férfi tanári fizetések iszonyatosan elszálltak a nőiekhez képest).

Ha már az első pontban belerúgtam egy csomó ember lelkivilágába, akkor most jöjjenek a budapestiek és értelmiségi nagypolgárok. Mert hogy Budapesten és számos megyeszékhelyen most is élvonalbeli közoktatás folyik - már ha szerencsés családba születtél. Az elitgimnáziumok rendszerére utalok - mely előjogogért foggal-körömmel harcolnak a szülők, tanárok és mindenki, aki profitál belőle.
Oktatáskutatók már réges-rég arra a megállapításra jutottak, hogy az osztálytársak családi háttere sokkal többet számít a közoktatás eredményekre, mint a pedagógia-szakmai tényezők (ez egy replikálható eredmény, csomó ilyen tanulmányt lehet találni -> Researchgate a barátod).
Ez önmagában létrehoz egy társadalmi egyenlőtlenségi problémát, hiszen a szegregáció és felvételi rendszerek miatt egy falusi cigánygyereknek esélye sincs olyan gyerekkel tanulni, akik tudnák javítani az ő tanulmányi eredményeit. Akármennyire ki akar törni a szegénységből és közegből, le fogják húzni. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy az iskola minősége jelentéktelen volna, de ha 30 ügyvéd-/orvos-/mérnökgyereket beraknál egy üres osztályterembe és tanárt nem adnál nekik, csak könyveket meg oktatási segédanyagokat, ők még akkor is elég jó érettségi eredménnyel jönnének ki onnan 4 évvel később.
Nahalka István pl. készített pedagógia hozzáadott érték rangsort - az ő listáján szereplő iskolák nyilván csinálnak olyan dolgokat, amit érdemes lehet másolni.

Az nem pálya, hogy 2025-ben tanárok tömegei digitálisan analfabéták. Ez mondjuk pont sokat javult a COVID és az elmúlt évek oktatási IT fejlesztései alatt, de talán ez mutatja a leginkább, hogy az oktatásnak mennyire nincs kapcsolata nem hogy a vállalati vagy kutatói világgal, de mondjuk azzal, sem, amit egy tizenéves gyerek már készségszinten használ. A közoktatásnak muszáj lesz automatizált IT-rendszereket alkalmaznia - az iskolák és osztályfőnökök nem írogathatnak Facebook-csoportokba: sok időt visz el és nem hatékony. Az e-napló bevezetése is csak nulladék lépés: ezeknek a rendszereknek a felhasználókkal egytemben fénysebességgel kéne fejlődni a következő évtized során olyan szintre, ahol mondjuk a tanárnéni már cyberninja módjára shortcutokkal tudja irányítani a felületet és 10 másodperc alatt beviszi az osztályzatokat egy .xml fájlból.