Én 21 voltam mikor az első gyerekem született és anyukája csak 18. Nem egy korosztály vagyunk, ő már 31 lesz az öccse 25 de akkor kicsit furcsa volt a szülőiken ülni mert még nem rég az enyémre jártak de szerintem most még inkább furcsa lenne mert valószínűleg a 30 éve még éppen a nagyszülőkorszak küszöbén járók ülnek most szülőként az alsós szülőiken. Igaz ők éltek fiatalon és mikor már kicsit elfáradnak a karrierépítésben és az élet problémáiban porbálnak meg mozgékony, türelmetlenül felfedezni vágyó gyerekeket nevelni sokkal kevesebb türelemmel és energiával. A gyerek sem olyan gyerek mint volt 30 éve, hiszen egy idősebb szülő merevebb általában és nem élvezik a szabadidőt hanem valamit már óvodás korukban akarnak a gyerekből mikor azt sem tudják mire fogékony. A világ változik, de én nem bánom, hogy én ezt az utat választottam! Most a gyerekeimmel közös cégben dolgozunk együtt és nem fáradtan nézem, hogy mi lesz velük és van időm és energiám mellettük állni bármiben! A korai vagy nem korai mindenkinek a saját döntése! Mi tudtunk a nagyszülők segítségével akkor is szabad hétvégéket, heteket utazni, regenerálódni és 40 éves korom után már mindegyik járt magától suliba és edzésre és ismét tudtam foglalkozni 100%-ban azokkal a dolgokkal amik érdekeltek. Az elején a nagyszülők akik akkor az 50-es éveikben jártak sokat segítettek és a gyerekeknek is jót tettek és utána most teljes értékű felnőttek vagyunk és tudunk együtt dolgozni! De sajnos azt kell mondjam, hogy erre a Földre most biztosan nem vállalnék gyereket!