Ti találkoztatok már olyan emberekkel, akiket voltaképpen semmi sem érdekel?
Posted by mbazs@reddit | askhungary | View on Reddit | 68 comments
Néha összeakadok olyan emberekkel itt a neten, akik azt állítják, hogy semmi nem érdekli őket és csak úgy tengenek-lengenek. Tényleg létezik ilyen? Nekem ezt nehéz elhinnem, mert rengeteg szuper terület van, ami érdekes.
Soha az emberiség történelmében még nem volt olyan, hogy ennyire egyszerű lenne információhoz jutni. Én néha például rákeresek olyasmikre, hogy pl. mik az ismert leghatalmasabb méretű objektumok a világegyetemben, ez jelenleg a Hercules-Corona Borealis Great Wall. Ezekről órákig tudok olvasni. Vagy hogy mi volt itt az országunk helyén 10 millió éve: egy hatalmas tenger (Pannon-tenger), amiből csak a hegyeink lógtak ki szigetként. Meg a kismillió egyéb tudományos, technológiai, történelmi, földtörténeti, társadalmi, pénzügyi, matematikai, s egyéb terület. Szóval végtelenül sok érdekes dolog van, amit lehet tanulni, amely iránt lehet érdeklődni.
Szóval tényleg vannak olyanok, akik csak otthon ülnek, bambulnak ki a fejükből és semmi se érdekli őket? Ami tudásért korábban rengetegen az életüket adták volna, az most itt van a zsebünkben. És ez ennyire unalmas? Őszintén szólva néha beszarok ezen, amikor ilyen tapasztalok, hogy valaki ennyire semmilyen.
Nektek mi a véleményetek erről?
Belyndra-Swan@reddit
Persze, ezért is csillogtatja meg a szemem, aki szenvedéllyel űz valamit. Engem rengeteg minden érdekel, ilyen kvizmusorokban valószínűleg tarolnék, de semmi sem érdekel eléggé ahhoz, hogy szenvedélyem legyen és sosem a jó időben érdeklődöm. 30 vagyok es minden erőfeszítésem ellenére nem tudok ezen változtatni. Mindig is így volt.
(Peldaul: holnap vizsgazom valamiből, ami 2 hónapja érdekelt és fizetek érte (könyvelés), ennek ellenére beszopodtam egy másik témába a héten (parfumkeszites))
Emiatt valószínűleg sokaknak én is olyannak tűnök, akit semmi nem érdekel és aki semmire nem képes, néha meg én is ezt gondolom.
Valószínűleg nem mindenki így működik azok közül, akiket “nem érdekel semmi” hiába adott minden és bármilyen lehetőség, de gondoltam ezt megosztom, mert feltételezem nem vagyok egyedül.
cs_k_@reddit
Heló Főnök, keresett az ADHD, kéri vissza a kéthetente változó hiperfókuszt.
fanatikussch@reddit
Azért remélem sikerül a vizsgád! :)
Sea_Dog2580@reddit
Nem vagy egyedül, ugyanezt érzem. Abszolút nem tegnek-lengek, mint azt itt sokan gondolják, sőt, az átlagnál szerintem jóval tartalmasabban töltöm a napjaimat. Munka, suli, autodidakta tanulás, foglalkozások, sport, több hobbi… De ha a szívemre teszem a kezem, tulajdonképpen egyiket se szeretem annyira, hogyha mától nem foglalkozhatnék vele, akkor nagyon hiányozna.
PigTadaaa@reddit
Az olyan jellegű érdeklődés, amiről beszélsz, gyakorlatilag a Maslow-piramis csúcsa, az önmegvalósítás, személyes fejlődés. És így nem nehéz belátni, hogy - pláne ebben a retek országban - az emberek nagy részének nincs mentális kapacitása az ilyesmire.
mbazs@reddit (OP)
Ellentmondok. Gyerekként nagyon nem voltunk az említett piramis csúcsán, szüleim mégis átadták azt, hogy ne csak fingadozzak a semmibe. Szóval szerintem komplexebb ez annál, minthogy pusztán a pénzügyek határozzák meg valaki szellemi fejlődését. (Ezzel nyilván nem felmagasztalva magam, mert messze nem vagyok Einstein, sőt elég ostobának érzem magam - de legalább érdekelnek dolgok.)
PigTadaaa@reddit
Hát az ellentmondás előtt egy kicsit több érdeklődést is mutathattál volna a Maslow-piramis iránt, kedves elég ostoba barátom. Ugyanis pénzügyek nem szerepelnek benne. Egy gyereknek nincsenek pénzügyei. Egy átlagos gyereknek normális szülőkkel egész konkrétan úgy pipa az önmegvalósítás alatti 4 szint, hogy maximum az elismerésért kell legalább egy szalmaszálat (és annál nem sokkal többet) keresztbe tennie. A többi mind automatikusan adott.
Felnőttként ezzel szemben a fiziológiai szükségletek és a biztonság akár adott lehetnek (ezek mindenképp pénzügyi kérdések), ellenben a szociális szükséglet kielégítése már nem magától értetődő dolog (lásd minden másnapi "kikopik az összes barátom mellőlem" reddit poszt), az elismerésről meg aztán ne is beszéljünk, hiába él meg a fizetéséből a Lidl pénztáros, én (bár sosem volt szerencsétlenségem ilyesmit dolgozni) nem úgy képzelem, hogy a munkája egy combos alapja lenne az önbecsülésének. De azért itthon a biztonság szükséglete sem áll túl stabil lábakon, amikor az emberek jelentős részének egy hűtőcsere is megoldhatatlan pénzügyi problémát okoz, arról ne is beszéljünk, hogy a magánegészségügyi ellátás mi pénzekbe van, miközben az állami csődöt mondott.
mbazs@reddit (OP)
Elég hosszan írtad le kb azt, hogy aki csóró, az egy kalap szar és semmi se érdekli, mert nincs se önbecsülése, se motivációja. Szerintem ez faszság, hogy ezt ilyen egyszerűen össszekapcsolod, de persze neked is megvan a jogod a véleményedhez.
PigTadaaa@reddit
Jobban jártál volna, ha maradsz a tegnapi válaszodnál, amit töröltél, ahelyett, hogy úgy döntesz, hogy megsértődsz mások nevében valami olyasmi miatt, amit te értesz félre, miközben prezentálod a tegnapi törölt kommented érvényességét, amiben leírtad, hogy fogalmad sincs arról, hogy mi az a Maslow-piramis, illetve miről szól.
mbazs@reddit (OP)
Kedvelem, ha valaki letorkol, mert abból (is) lehet tanulni. Őszintén szólva nem értem a Maslow-piramis lényegét, s köszi, hogy rávilágítottál erre. Ez úgy látom a pszichológia egyik területe? Elnézést, hogy tudatlanul okoskodtam (és ez nem gúny). Utánaolvasok, thx.
PReka22@reddit
Miert pont te érzed magad ostobának , akit megannyi dolog érdekel ? pont te ,akiben felmerül sok olyan érdekes kérdés,ami az emberek kb. 90%ban szerintem tuti soha nem merülne fel?… te biztos nem vagy ostoba, sőt!! Ellenben az emberek tényleg ostoba üresfejű többségével ,akikben fel se merül ,hogy ostobák lennének pedig azok..
mbazs@reddit (OP)
Ha Einsteinnel, Newtonnal vagy Leibnizzel hasonlítom magam, akkor olyan ostoba vagyok, mint légyszar a falon. Ez néha nagyon letör, hogy miért nem kaptam olyan agyat. Persze legtöbbünk nem kapott olyat, de ez nem vigasztal. Persze a magam dolgát megoldom, de mindig felnézek az olyanokra, mint pl. Gottfried Wilhelm Liebniz (1646-1716), aki a szaros-fostos 17. században olyat tett le az asztalra, amiből az egész mai tudományos világ él, de vicc nélkül. Basszameg annak az embernek az eredményeit, jelöléseit használja mai napig a teljes matematikai tudomány és mérnökség. Ez valami olyan felfoghatatlan, hogy akkoriban LÚDTOLLAL írtak és az az ürge olyat csinált, ami a mai napig meghatározza a matematikát. Ehhez képest én igenis ostoba vagyok. Más szempontból pedig nem, egy falusi Józsi bácsi szemszögéből én vagyok a nagy tudós. Minden relatív.
Elegant_Dirt_9655@reddit
Egyik barátnőm pont ilyen. Semmi nem érdekli, nincs semmi hobbija sem. Nem érdekli a tv, nem szereti a filmeket / sorozatokat. Konkrétan tényleg csak teng leng
EastDefinition4792@reddit
Telefonozni se szeret?
Elegant_Dirt_9655@reddit
Nem igazán.
Dance_Plane@reddit
Depressziós?
Elegant_Dirt_9655@reddit
Nem az biztos, hogy nem. Ő szimplán ilyen. Állítása szerint gyerekként se nagyon kötötte le semmi, elvolt magának a gyerekek között
Low-Foundation3103@reddit
Ezt hogy kell elképzelni? Mit csináltok, ha találkoztok pl? Vagy mit csinál szabidrjében, nézi a falat?
Elegant_Dirt_9655@reddit
Olyan sűrűn már nem tudunk találkozni, külföldre költözött a párjával. De amikor találkozunk akkor beszélgetni szoktunk, hogy kivel mi van kb ennyi.
Live-Championship916@reddit
Hogyha a barátnőd, akkor csak van valami ami megfogott benne téged :D
viobre@reddit
nekem is volt olyan ismerősöm ("barátom"), akivel csak a kontextus, az élethelyzet kötött össze, és amint az megszűnt, őt sem láttam többé
janopp113@reddit
Korábbi önmagam. Nagyon rosszul voltam mentálisan, és ez volt az egyik tünetem. Nem kötöttek le olyan dolgok sem amik korábban igen, és hiába próbálkoztam egy rakás új dologgal, azok közül se ütöte meg semmi az ingerküszöbömet. Ha valami egy picit is érdekelt, nem tudtam úgy odakoncentrálni mint régebben, elkezdtem foglalkozni vele de a figyelmem folyamatosan jobbra-balra elkalandozott. Ezt kudarcként éltem meg, mert előtte nagyon jól tudtam odafókuszálni olyan dolgokra is amik annyira nem érdekeltek, de tudtam hogy foglalkozni kell vele. Szóval maradt fő hobbiként a piálás, ami konkrétan nem jelentett megoldást, de legalább ha be voltam baszva, kevésbé éreztem magamat egy rakás selejtes szarnak, aki csak arra jó hogy legyen egy szar mellékszereplő mások életében. Ez természetesen csak rontott a dolgon, hiszen aznaposan / másnaposan még a szokásosnál is tompább és érdektelenebb voltam, tovább rontva az esélyét annak hogy valami mégiscsak érdekelni kezdjen. Társaságnak se voltam a legjobb, az emberek nagy része elfordult tőlem, ezért még rosszabbul éreztem magamat, még többet kezdtem el inni...ördögi egy kör.
Szerencsére aztán elmúlt ez az időszak, most élem azt hogy újra megpróbálkozok azokkal a dolgokkal amik anno nem mentek. Természetesen azért most sem fog meg minden, de többminden mint annak idején, és ez már kb közelíti azt az arányt, mint ami a rosszullétem előtt volt.
Independence-2021@reddit
Mi segített kilábalni abból a nehéz időszakból?
janopp113@reddit
Több dolog. Egyfelől bennem volt a tudat, hogy valamikor képes voltam boldog lenni, és ez a cél lebegett a szemem előtt. Az agyam és szívósságom maradéka is valahogy elég volt egy olyan egyetem elvégzéséhez, ami megalapozta hogy elköltözhessek az otthoni mérgező környezetből. Pszichológiai témájú olvasmányok. Nem feltétlen önsegítő jellegűek, de jó érzés volt egy képet kapni arról, hogy hogyan működik az agyunk / lelkünk, hogy más is is került hasonló cipőbe mint én és kilábalt belőle. ( Érdekesség hogy amúgy nem emiatt kezdtem el pszichológiát olvasgatni, volt egy hobbim amiről találtam egy tematikus HVG pszichológia lapszámot, ez indította el a dolgot).
Az is sokat dobott, amikor egy idő után már hamarabb lettem rosszul az alkoholtól, mint részeg ( vagy részeg se lettem csak másnapos). Akkor úgy fogtam fel a dolgot hogy akkor meg francnak igyak. Csak pénz meg időkidobás. Nem lettem absztinens sem, néha azért jól esik valamit felhörpinteni, de már nem részegségig szoktam inni magam, és létező fogalom lett a "csakegysör". Idővel képes lettem új szociális kapcsolatokat kialakítani / egy-két régit megújítani. Elengedtem azokat az embereket, akikkel egyoldalú, vagy mérgező volt a kapcsolatunk. Végül, de nem utolsósorban lett egy stabil párkapcsolatom is, ma már menyasszonyom, akivel boldog is vagyok, és tényleg figyelünk is egymásra, testileg / lelkileg.
Jogos kérdés, hogy ha ennyi bajom volt, miért nem mentem el pszichiáterhez / pszichológushoz. Kezdetben nem volt betegségtudatom, utána tagadásban éltem a korábbi neveltetésem miatt. Mikorra elfogadtam hogy jó lenne elmenni szakihoz, olyan környezetbe kerültem, ahol nagyon alámpakoltak volna ha kitudódik - márpedig kitudódott volna. Mehettem volna vissza a szülői házba, és pár hónap alatt eljutottam volna egy olyan szintre, hogy valahogy véget vessek az életemnek.
Ezért is vetem meg amúgy nagyon azokat az embereket, akik elbagatellizálják a mentális egészség témakörét, nem veszik emberszámba az ilyennel küzdőket. Tizenévet megspóroltam volna, ha már az elején bennem van hogy baszki hát erre van szakember, és segítséget kérek már a lejtő elején, amikor már határozottan érzem, hogy nem tudok önerőből megkapaszkodni.
Independence-2021@reddit
Örülök, hogy sínen van az életed végre, embertelen sok munkád van benne.
Sok boldogságot a közös jövőtökhöz:)
Consistent-Cake7646@reddit
Én ilyennek számítok jelenleg, de nem biztos, hogy jó példa vagyok, mert esetemben ez egy beteg állapot. Személyiségzavarom van, krónikusan szorongok és hajlamos vagyok a depresszióra és a disszociációra. Fél éves időket töltök el munkák között a semmittevéssel és az agyalással, és amikor rájövök, hogy valószínűleg a tizede nem fog teljesülni annak, amit elvárnék magamtól, akkor elmegy a kedvem mindentől és videókat nézek. Régen nem voltam ilyen, sok minden érdekelt, lelkes is voltam. De az elmúlt években fokozatosan egyre inkább zombiüzemmódba kerültem.
Icy_Diamond_1597@reddit
Egy ismerősöm egyedül él, csinálja a melóját, de kb. semmi izgalmasat nem tud elmondani magáról. Barátnője nincs, bulizni nem jár, olvasni nem olvas, nem sportol, hobbija nincs, az égvilágon semmit nem főz, de főzött ételt se vesz gyakran, eszik egy sajtos pogácsát, és ezzel letudja a napi étkezésének a felét. Iskolában is tengődő volt, most is csak úgy van. Évente-kétévente találkozunk, és akkor sem tud semmit elmondani magáról, az élményeiről, hogy mi hozza lázba.
Ok_Difference1737@reddit
20 éves (!) fiú kereszttesóm pont ilyen. Gimit nyögve-nyelve elvégezte, de konkrétan semmi ötlete nem volt, hogy mit tanuljon, semmi nem érdekli.
Keresztapám gondolta, “életre neveli,” elküldte egy vágodába dolgozni reggeli műszakra. Nem titkolt célja volt, hogy a fia ráeszmél, hogy ez mégsem egy könnyű, élvezetes munka, összeszedi magát és szívesebben visszamegy tanulni. Nos tévedett. A srác csak a vállát vonogatja, hogy végülis, egynek elmegy ez is…
A srácnak amúgy nincsen hobbija, célja, szabadidejében csak ül és pörgeti a tiktok-ot. Egy kimondottan jól szituált család, szülei elváltak, a szülők + párjaik is diplomásak.
AggravatingAct8804@reddit
Párom egyik “barátja”: nem csinál semmit, van egy munkahelye, ahol szintén alig kell valamit tennie ( nem is keres jól), anyucinál elvan a panelszobában. Természetesen a legnagyobb hitvallása, hogy másoknak milyen könnyű, úgy persze hogy lehet haladni ( megjegyzem: nem az, csak ő azt szeretné, ha az élettől csak úgy megkapná, amiért más megdolgozott). Nincs barátnője ( nem meglepő), igénytelen a külsejére ( semmi testmozgás, csak a tespedés 0-24ben), a testi higiéniája is hagy kivetnivalót. Nem lehet vele semmiről sem beszélgetni, csak a hülyeség megy, vagy a panaszkodás.
csini_fasZsZopo@reddit
Persze, én vagyok az. A megtestesült nihil. Valójában csak 10 éve kiégtem.
InfamousAd8543@reddit
Valószínüleg az esetek többségében valami mentális zavar áll a háttérben, az érdeklődés hiánya meg csak tünet.
Legalábbis gyerekként mintha az lenne, az alapértelmezett, hogy kíváncsi vagy. Majd felnőve fokozatosan elveszted az érdeklődésed traumatikus élmények, a nyers valóság kijózanító volta miatt. Szerintem sokaknak így nyomja el az élet a kíváncsi beállítottságukat.
TheUglybunny123@reddit
Ohh, a mostani osztályom fele ilyen XD próbálj meg így tanítani bármit is nekik...
11T-X-1337@reddit
Az, hogy nem érdekli őket, amit tanítasz nekik, nem azt jelenti, hogy ilyenek. Engem sok minden érdekel, de azt mindig is utáltam, ha valamit muszájból kellett megtanulni, nem is nagyon tanultam meg az ilyesmit. Egyébként a gyerekek a legérdeklődőbb lények a világon, nagyon sok minden érdekli őket.
TheUglybunny123@reddit
De nekik az alapok sincsenek meg,pl olvasás, szövegértés,matek. Akit ez sem motival, azzal nehéz mit kezdeni
11T-X-1337@reddit
Mert már úgy kerültek hozzád, hogy az oktatási rendszer elbaszta őket.
mbazs@reddit (OP)
Tanárnő vagy? Bár ha csak a fele ilyen, az már nem is rossz arány.
TheUglybunny123@reddit
Gyógyped :D
No-Beginning-3187@reddit
Amikor tindereztem, 5 nőből 4 ilyen volt. Érdeklődési körnek fixen a Netflix és talán a kávé megadva. El sem tudom képzelni hogy valakinek ilyen ingerszegény élete van és mégis.
izibel@reddit
Én ilyen vagyok. Nem érdekel semmi. Gondolkodtam egy új szakma elvégzésén ,de egyik sem fog meg úgy igazàn. A női szépségipar meg baromira nem érdekel max valamilyen kreatív/művészeti àg ,de akkor meg baromi jó kézügyesség kell. Szóval ja nem érdekel semmi. Szerintem attól még nem kell itélkezni senki felett ,mert senki sem magàtól olyan amilyen ,és nem tudod ,hogy az adott embernek milyen történések voltak az életében legyen az akàr külső behatàs ,ami hatàssal volt az életére.
DPX90@reddit
Persze, hogy létezik, több is mint gondolnád. Csak nézd meg, hogy egyeseknél mi van kiírva tinderen érdeklődési körnek (evés, divat, utazás, létezés stb.). Mások itt írtak arányokat, hogy 70-90%, szerintem ez kissé túlzás, de nem lennék meglepve, ha az emberek harmada-fele tényleg ilyen konzumzombi üzemmódban élné le az életét. Én mondjuk a másik véglet vagyok, egészségtelen mértékben képes vagyok olvasni, kutatni, podcasteket hallgatni stb., a fél életem ezzel megy el, de az ismeretségi körömben nincs szerintem senki, akit legalább egy dolog ne érdekelne kicsit is szenvedélyesen, talán emiatt vagyok picit optimistább.
II_MINDMEGHALUNK_II@reddit
Szia! Nihilizmussal kacerkodva eleg nehez ravennem magam, hogy barmi is erdekeljen, mikor par honapon belul meghalok aztan baszatom az egeszet.
DPX90@reddit
Név (és pfp) kicsekkol.
mbazs@reddit (OP)
Miért fogsz meghalni? Betegség?
II_MINDMEGHALUNK_II@reddit
Igen. Ugy hivjak, hogy elet es meg senki nem elte tul.
GLS_futargyerek@reddit
"Szóval tényleg vannak olyanok, akik csak otthon ülnek, bambulnak ki a fejükből és semmi se érdekli őket?"
Az emberek kb 90%-a.
MokutoTheBoilerdemon@reddit
Nem tudom elképzelni hogyan képesek így élni, már ha igazat mondanak magukról. Ismerek pár ilyen embert, és tényleg nem tudom eldönteni, hogy tényleg ennyire felszínesek-e, vagy nem akarnak többet megosztani az életükből. A fejükben nem kutakodhatunk, úgyhogy ez örök rejtély marad. Mindenesetre egyeseknél (nem mindegyikőjüknél) akár valami mentális dolog is meghúzódhat, megvonják maguktól a hobbik általi noldogságot.
(btw, mint akinek a földtörténet az érdeklődési köre, no meg a szakmája része, pls hagyjuk abba a Pannon-tengerezést, az hivatalosan sose volt tenger, csak brakkvizű tó, ahogy a Kaszpi-tó se tenger)
mbazs@reddit (OP)
Amúgy szia :) Lehet egy kérdésem? Én Bács-Kiskunban nőttem fel és a homok tele van csigákkal. Az honnan jön? Mintha olyat olvastam volna, hogy a Duna valahogy ott folyt keresztül régebben, csak nagyon nehéz ilyen vízügyi tanulmányokhoz hozzájutni, pedig sokat kerestem. Valamiért nagyon érdekel ez az egész.
MokutoTheBoilerdemon@reddit
Ha éti csigák vázát találod, akkor valószínűleg nem volt sok köze a Dunához a szárazföldi mivolta miatt. Emellett ha a homokos térszínen nincs olyan folyamat ami rövid idő (pár ezer-százezer év) múltán megsemmisítené a vázat, akkor az csak benn marad a homokban.
Viszont az se biztos, hogy homok, lehet az lösz is, nem ritka benne a csiga.
Ha pedig vízi csigákra hajaznak a vázak, akkor mindenképp vízi üledék az a homok.
mbazs@reddit (OP)
Kicsi fehér csigák voltak. Na mindegy nem nekem kell kitalálnom, csak akkor az érdekelne, hogy hol lehet olyan tanulmányokat találni, hogy milyen vízfolyások voltak Bács-Kiskun megyében. Őszintén szólva találtam valamelyik egyetem weboldalán ilyet, csak vagy le volt tiltva, vagy valami kihámozhatatlan bürokratikus folyamat mögé volt rejtve. Eléggé felcseszett. Itt mondjuk megdőlt a posztomban említett "minden infó elérhető" jellegű hozzáállás, de ugye mit is várjunk a magyar tudományos elittől.
MokutoTheBoilerdemon@reddit
Pontos adatokat én magam sem tudok, de annyi biztos, hogy a Duna sokkal keletebbre folyt és északibb ponton is csatlakozott a Tiszához, szóval jó helyen kapisgálsz. Ha nagyon kínoz a tudásszomj, ajánlom a Sci-Hub-ot ami felold minden paywall mögé rakott papírt (már ami fel van oda töltve), és a google scholar is jó barátod tud lenni
mbazs@reddit (OP)
Köszönöm!
mbazs@reddit (OP)
https://en.wikipedia.org/wiki/Pannonian_Sea
Nem vagyok szakértő nyilván, de úgy tudtam az angol wikit eléggé review-zzák
MokutoTheBoilerdemon@reddit
Földrajzosok szeretnek maguk alá ásni, és földtudományon, legfőképp geológián belül ezért szoktak félreértések lenni. Megmondták, hogy a tenger az minden olyan sós vízfelület, ami kapcsolódik a világóceánhoz, aztán mégis tenger maradt a Kaszpi, ahogy a Pannon-tóból is tenger lett. Geo vizsgán viszont leharapják az ember fejét, ha tengernek mondják :))
Extension_Unit_3231@reddit
Igen vannak, egy volt barátnőm volt ilyen. Egyszerűen semmi nem érdekli, így inkább a személyiségét (is) az aktuálisan körülötte lévőkhöz igazítja, mert ennyire mindegy neki minden.
TopHorror8778@reddit
Longjumping_Cut_1891@reddit
Vagy utana is olvashattal volna a neten, hogy miert vannak ilyen emberek a humblebrag helyett.
Nem mindenkinek jutott jo szocializacio es csaladi hatter.
Loud_Development4444@reddit
Persze, hogy vannak. A testvérem pedagógus, szegregátumban tanít, a diákok túlnyomó többsége mélyszegénységből jön az iskolájába. Nekik annyira a mindennapi túlélés a fontos, hogy nem is érdekli őket semmi. Még az iskola alsó tagozatában akad azért valami ami felkelti az érdeklődésük, de felsőre már annyira bedarálja ez az egész élethelyzet őket, hogy teljes elveszítik az érdeklődési gyakorlatilag minden iránt. Onnantól csak léteznek.
SadanielsVD@reddit
Ez kurva szomorú ember
Wild_Object3942@reddit
Én olyat ismerek, aki annyira buta, hogy azért nem érdekli semmi, mert nem is érti.
Consistent_Treat_770@reddit
sok ilyet ismertem 😩 semmi nem érdekli őket csak úgy vannak, vegetálnak mint a növények...esznek, isznak, alkoholizálnak, esetleg más káros szenvedélyük van, és nemtudnak semmi témához hozzászólni mert nem érdekli őket semmi, kiábrándító 😓
Active_Ad7650@reddit
Nincs véleményem, nem érdekel
KoLa04@reddit
Hogyne lenne... emberek kb. 70% full érdektelen. Nincs érdeklődési kör, hobbi. Üresjárat (kikapcsolódás) is arról szól, hogy manapság a social mediával pörköli az agyát és majmolja kényszerből másikat. Érdekkapcsolatai vannak csak (mert egy haverhoz/baráthoz már kellene valami komolyabb közös érdeklődés is), de abban is napraforgó.
uzaygoblin@reddit
engem a Pannon-tenger akkor ábrándított ki, amikor megtudtam, hogy csak egy tó volt. Szóval úgy volt tenger, mint a Balaton.
Ezechiel-2517@reddit
Minden reggel látok egyet a tükörben. Igazi faszfej.
mbazs@reddit (OP)
Aki ezt kimondja, annak már van önkritikája, így nem is lehet teljes faszfej.
Jubileum2020@reddit
Létezik, depressziónak hívják.
Egyébként akik nem ebben vannak és ezt állítják, őket is érdekli valami, csak annyira alapnak veszik, hogy meg se említik
Soft_Play_6424@reddit
Engem rengeteg dolog érdekel felszínesen. Egy ideig nem is haverkodtam/barátkoztam, senkivel, "elvoltam a világomban", mert annyira unalmasak az emberek, nem csinálnak semmit, vagy 1 dologról tudnak beszélni mert az az egy dolog érdekli őket, azon kívül csak random faszságok, panaszkodások.
Ezzel nem bántani akarok senkit, nekik biztos jó úgy ahogy élnek.
ipsirc@reddit
Őket az új Kiszel Tünde naptár és a psgogli video érdekli.