Milyen okból építetted le a barátaidat?
Posted by Background-Pass-20@reddit | askhungary | View on Reddit | 71 comments
A kérdés adott.
Illetve észre vetted, ha a barátaid voltak azok akik téged építenek le lassan?
HGr4t15@reddit
Mikor azt kezdtem érezni, hogy csak azért keresnek és érdeklődnek az életemről, hogy felvezessék mit akarnak tőlem, na ott soha többet nem kerestem őket.
nobalpat@reddit
Fél évig kb könyörögtem neki, hogy egy pénteki vagy szombati napon érjen rá, de ez sose történt meg. 1-2 alkalommal vasárnap este fél 8 körül hívott, hogy ráér, de nekem kéne átmennem hozzá, de leszartam, mert majdnem 10 lett volna mire odaérek, másnap meg munka. Majd a fél év után, miután beterveztem egy hosszú hétvégés programot, akkor jelentkezett, hogy na ő most ráér. Kiakadt, hogy mi az, hogy én nem érek rá, én voltam a seggfej, hogy nem ugrok azonnal... azóta nem beszéltünk, ő még néhány évig irogatott, de nem foglalkoztam vele. Meg voltak azért egyéb problémák is.
Szintén nem ért rá soha. Ha ő hívott, akkor mindig csak kért, hogy ezt-azt fordítsam le, majd írjak x játék support-jának, mert ők nem tudnak se angolul, se németül. Egy idő után meguntam és egyszer nem vállaltam a dolgot, azóta szintén nem kerestük egymást.
Meguntam, hogy amikor beszéltünk, vagy találkoztunk, akkor szinte állandóan csak panaszkodott, hogy így szar, meg úgy szar a külföldi élet, sokat kell dolgoznia, stb, stb... hazaköltözés meg kizárt dolog.
AdMajestic1230@reddit
Volt akivel elfejlodtunk egymás mellett, ő megakadt az élet minden teren egy evekkel korábbi eletszakaszban, nem volt közös téma és kezdett energia vámpír lenni, mindezt úgy, hogy csak akkor kontaktaltunk ha neki valami panaszkodni valója akadt, de rám sosem volt igazán kiváncsi.
Havernak jó volt de ez számomra nem barátság és felnőtt fejjel már igenis releváns hogy a szabadidonket kivel vagy mivel töltjük.
Few-Pair5542@reddit
Elvileg legjobb barátnők voltunk sulis éveink alatt aztán jött a nagybetűs élet meló, költözés. Végül csak én kerestem , vissza érdeklődés már nem történt aztán láttam egy facebook posztot hogy férjhez ment itt töröltem ki inkább az életemből is. Mivel bármikor kérdeztem miujság mik történnek vele az jött semmi extra , egy gyűrű meg a esküvő szervezése elég extra dehát kinek mi 🤣
egynagynulla@reddit
Én kulfoldon élek ők meg nem.
Igy a ritka találkozásokból lassan a nem találkozások lettek.
Nem volt kozos témánk, igy a beszélgetések is ellaposodtak.
Kb ennyi.
aztsetudomkiaz@reddit
Én egy ugyanilyen sztorinak a Magyarországon élő fele vagyok. Nálunk annyiban volt megkönnyebbülés az eltavolodas, hogy állandóan azt hallgattam, mennyire szar az ország, mennyivel jobb ott kint, még az öblítő is jobb minőségű, és mindent lenézett, ami itthoni volt. Félreértés ne legyen, én is tudom, hogy mekkora bajok vannak itt az élelmiszer minőségétől kezdve az életszínvonalon át a közéletig, csak mindezt egy felsőbbrendű körítéssel hallgatni borzasztó megalázó volt már. 😔
egynagynulla@reddit
Na pont ezért sosem beszéltem a politika/gazdaság témakörről.
Just-Combination-473@reddit
Ugyanez.
Judgy35@reddit
Same here
SpeakerDifficult4801@reddit
Baszta visszaadni a kölcsönkapott pénzt.
Ok_Inspection_7007@reddit
Tavaly elveszítettem két legjobb barátomat, másfél hónap különbséggel. Akik amúgy egy ideig együtt voltak, de már hónapok óta nem, amikor történt külön-külön az "elválásunk".
Mindkettő derült égből villámcsapásként jött, a srác állt közelebb hozzám, munkatársak is voltunk. Pont egy ilyen munkahelyi külföldi utazás alkalmával összezörrentünk, amit ő kezdett, nem volt jogos (mindenki végighallgatta körülöttünk, és ők is ezt erősítették meg), én pedig nem álltam bele, csak hárítottam, hogy a körülöttünk lévő káoszt oldjam meg. Ezután még a következő 3 találkozásnál nagyon bunkó volt, nem is lehetett vele ezekről beszélgetni, és végül már mindenkivel nagyon negatív volt a környezetében. Így végül már nem kerestem, nagyon maximum akkor, ha munkáról volt szó. Azóta már nem is dolgozik nálunk, így már ez sem releváns.
A csajszival is a munkahelyem miatt találkoztunk, majd lettünk jóban. Mint írtam fentebb, a két személy korábban egy párt alkotott. Amikor a sráccal éppen történt a "hadak útja", ők már nem voltak együtt, viszont egyszer leültek beszélgetni, és ezután vele is rohamosan megromlott a kapcsolatom (ő azt állítja, a beszélgetésüknek nincs köze ehhez, én viszont szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, mert tényleg a beszélgetésük után kezdett máshogy viszonyulni hozzám). Ezt ő kezdeményezte, amit én nem igazán értettem (nem is tudta/akarta indokolni), de elfogadtam. Még azóta is sokszor felkeres amúgy, ha problémája van, vagy érdeklődik néha, és egyik ilyen alkalommal azt mondta, hogy azért szeretett volna eltávolodni, és nem a legjobb barátom lenni, mert bár nagyon hasonlóak vagyunk, és sok mindent ugyanúgy látunk, de néhány dologról különbözőek a véleményeink, meglátásaink. Ekkor már én mondtam, hogy ha számára ez probléma, akkor jobb is, ha nem vagyunk legjobb barátok. Vele még viszonylag sűrűn találkozom a munka miatt, de remélhetőleg tavasszal ez is megoldódik. Én nem haragszom amúgy rá, csak érthetetlenül állok a dolgok előtt, így végül teljesen elfogadtam, hogy úgysem kapok választ a kérdéseimre. Tudom, hogy én is fontos vagyok számára továbbra is, de legjobb barátok már sosem leszünk.
Közel 7 éve költöztem külföldre, az otthoni barátaim közül már senkivel sem tartom a kapcsolatot, mert egy idő után már csak én kerestem őket, ha hazamentem én kezdeményeztem a találkozásokat, és beleuntam.
drnst@reddit
10-ből 8 megbeszélt találkozót lemondott. Legutóbb már vissza sem jelzett, hogy nem tud jönni. Ha el is jött, minimum 30 percet késett.
metropolitanwanderer@reddit
Te nem én vagy? 🤔
No_Wing_4665@reddit
Fiatalabb koromban volt egy olyan hülye gondolatom, hogy szerettem volna mindenkinek nagyon jó barátja lenni. Fiú barátom már volt elég, de a lányokkal sok mindenben jobban szót értettem. Egy idő után sok lány barátom is lett. Persze szép számmal úgy, hogy tetszett egy adott lány, de sikeresen friendzone-ba tettem magam. De nem bántam ezt sem, élveztem, hogy mindig van kivel menni bárhova, sosem unatkoztam egyedül. Aztán idővel azért feltűnt, hogy lettek olyan lány barátaim is, akik leginkább akkor kerestek, ha valami bajuk volt. Én akkoriban szerettem lelki szemetes is lenni. De mikor már 4-5 páciensem volt, és tényleg annak éreztem őket barát helyett, elkezdtem lejjebb csavarni a rendelési időmet, mert egy szint után besokalltam. Ezek után voltak is, akik kiestek. Voltak, akikkel csak eltávolodtunk, de megmaradtak távolabbi barátnak. Ezek között volt egy lány, aki a szememre hányta egy alkalommal, hogy már nem tart a legjobb barátjának. Azt válaszoltam neki, hogy ennek nagyon örülök, mert túl nagy terhet rótt rám ez a feladat, és ezzel most levette rólam. De egyszerű barátja szívesen leszek. Ő megértette ezt, és akkor én is megtanultam, hogy barátokból a minőség a fontos, nem a mennyiség.
True_Resolve1444@reddit
Én csináltam egy céget, mondtam neki hogy ez egy jó dolog próbálja meg ő is. Csinált ő is egyett. Megbeszéltük hogy keressünk ügyfeleket bemegyünk cégekhez alvállalkozóknak, én meg is csináltam nekem jött is a munka. Ő semmit nem csinált arra várt hogy én adjam neki a munkákat, ez ment is egy darabig szinte az én munkáiból élt. Majd jött a Covid, nekem is annyi munkám maradt hogy nekem és a családnak elég legyen. Hozzá teszem nekem ekkor már volt 1 gyerekem, neki semmi. Végén nem tudtam neki már munkát adni, ezen ő megsértődött, mindenkinek azt mondta hogy én átvertem. Azóta néha beszélünk csak, nekem viszonylag jól megy a cég, ő ugyan úgy szenved. Én indulásnál is elmondtam neki mindent, mit kell hogy kell, hova kell bemenni. De soha nem hallgatott rám.
TemperatureKnown3495@reddit
Mindig visszahallottam, hogy kibeszéltek másoknak. Sosem voltak mellettem egy nehezebb időszakomban sem. Mióta nem keresem őket, hirtelen érdeklem őket, csak az a vonat már elment.
Calm_Leading_9448@reddit
Nem leépítés volt, hanem konkrétan "megbeszéltük", hogy hagyjuk egymást. Sosem emlékezett a szülinapomra, sosem keresett magától, amikor találkoztunk, akkor is azt éreztem, h én izzadok azon, h beszélgessünk vmiről. Az azért vicces volt, h bedobta, h normális, h eltávolodunk, hisz nekem gyerekem lesz - csak közben már sokkal hamarabb elkezdte kiradírozni magát a barátságunkból.
Egy másikat, szégyen, nem szégyen, ghostingoltam. Volt pár olyan övön aluli beszólása évek alatt, amire képtelen voltam reagálni, és csak gyűlt bennem a méreg. Tavaly ő is elfelejtette a szülinapom, és amikor szóvá tettem, és kifejeztem, h haragszom, olyan dolgokat vágott a fejemhez, hogy nem is akartam idegből reagálni. Aztán teltek a hetek, majd a hónapok, és sose éreztem magamban erőt, h megírjam neki, amiket gondolok. A terhességem se volt könnyű. Amikor megszületett a babám, írt, váltottunk pár üzenetet, majd elég gyorsan oda futott ki az egész, h ő elkezdte sorolni ő a sérelmeit. Itt jobbnak láttam újfent nem reagálni.
lujza_blaha@reddit
Alapvetően abból az okból, hogy a mi baratsagunk arra épült, hogy együtt utáltunk embereket, csak én aztán megváltoztam, ő pedig nem. Tartottam még vele a kapcsolatot egy ideig a realizáció után is, főleg mivel volt 2 gyerekük, akikkel személyesen találkoztam is, de mivel én időközben nagyon messze költöztem és rengeteg intézni való akadt hirtelen (vízumok, úgy általában az élet, stb), ritkábban beszélgettünk. Számomra ez természetes folyamat volt, ő pedig innentől mindig becsempészte a szemrehányást az uzenetekbe. Ezen felül, egyik even 5 rokont (ezek közül 2 nagyon közelit) veszítettünk el, én a távolság miatt csak egy temetésen tudtam ott lenni, de a beszélgetés során nem töltöttünk sok időt ezzel, gyorsan ‘ráhúzott egy lapot’ a mamája diagnózisával. Itt döntöttem úgy, hogy bár lehet, hogy szar ember vagyok, és tudom, mindenkinek a saját fájdalma a legnagyobb, nem voltam hajlandó azt a kevés lélekjelenlétemet még tovább hasítani, hogy jusson arra is, hogy racionálisan ítéljem meg, hogyan lenne etikus ezt a helyzetet kezelni. Utána kaptam még pár szemrehányás jellegű üzenetet, egyiket sem nyitottam meg és nem is kerestem azóta. Nagyon sokat ostoroztam magam emiatt, de a terapia (ebben is) segített, amiért örökké hálás leszek.
Ő az egyetlen ember, akivel ezt valaha megtettem, ezen felül otthon vannak barátnőim, akikkel nagy ritkán beszélek, de mikor haza megyek, mindig találkozunk. Imádjuk egymást és mindig olyan, mintha tegnap beszéltünk volna. ❤️
CeleryEquivalent495@reddit
Elég furcsa lánycsapat voltunk, inkább csak a bulizás tartott össze minket. Néhányuk keresett egy sugardaddyt, gyorsan teherbe is estek, és most az a legnagyobb problémájuk hogy az anyuka létet hogy lehet lehozni a hétvégi kólázásokkal. Pont ma találkoztam az egyik ilyen exbarátnővel. Most jöttek haza a Maldívról, szóval inkább már köszönni sem tudott. Azért így visszanézve érdekes látni mi lesz emberi sorsokból, mennyire megalkuvó néhány ember…
Mihojka@reddit
Mondjuk ha csak hétvégén iszik kólát, a koffein akkor is árt a gyereknek ha szoptat szerintem.
Civil_Regular6805@reddit
Te nem is létezel😀
Anonim-2156@reddit
Attól tartok, hogy a kábítószerre utalt
rbrknkltt___@reddit
Volt egy barátom, mindig mindenen megsértődött, mindig neki kellett igaza legyen, ha elmondtad az őszinte véleményed és neki nem tetszett, akkor megharagudott 2 hétre és nem kért sose bocsánatot. Mindig annak a partját fogta, aki épp bele illett a hangulatába. A páromnak engem szidott, hogy nem való mellém és fordítva. A saját barátait is nekem szídta és gondolom fordítva is. A régi elmesélt sztorikban mindig ő volt az áldozat, mindig őt bántották. Ha egyszerűen valaki valakit kibeszél neked, biztos lehetsz abban, hogy téged is ki fog. Nekem nagy az igazságérzetem és nem is vagyok már (szerencsére) az a meglapulós fajta. Szépen lassan lezártam. Sajnos későn vettem észre, milyen is valójában.
Glittering-Wheel2518@reddit
Háááát általános iskolában volt pár barátom, de sose volt ez a klasszikus gyerekkorom, ahol összegyűltünk és csapattuk volna. Aztán amikor feltünt, hogy az a pár ember sose keres ha én nem írok nekik akkor ott elengedtem a dolgot. A mai napra oda jutottam, hogy kifejezetten magányosnak mondanám magam, és nem tudom, hogy tudnék egy online barátságot is kötni.
dobos_ceg@reddit
Szándékosan soha senkit. De én is azon kaptam magam amit itt írtatok többen. Mármint azt hogy csak addig volt tartva a barátság míg én írtam. Amikor elkezdtem nem írni akkor nekem se írtak. Ezután teltek a hosszú hetek hónapok évek és mostmár szinte senki sincs aki keres engem magától.
lainey_23_@reddit
COVID alatt és egyetem után nagyon elkoptak. Hiába kerestem őket, egyszerűen nem válaszoltak vagy nagyon sok időbe telt, mire válaszoltak, munkára hivatkoztak, sose volt idejük visszaírni, nemhogy találkozni... Szomorú dolog, volt, aki miatt kimondottan sokat bánkódtam, de elfogadtam, hogy talán ez így jobb.
Solid_Asparagus_6577@reddit
De ne haragudjon meg a világ, de arra sincs idejük, hogy bocs, de nem?
Ez a világ legnagyobb kamudumája, hogy nem volt idejük visszaírni. Igazából leszarják az embert.
Lehet én vagyok az egyetlen, de én visszaírok és inkább megírom, hogy ne haragudj, de nincs kedvem nincs időm stb.
lainey_23_@reddit
Hát, nekem ez nagyon sok önreflexióra adott lehetőséget az életben. Hidd el, nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy mit rontottam el, hogy ezek az emberek nem akarnak tovább a barátaim lenni, nincs már helyem az életükben. De aztán rájöttem, hogy legtöbbük úgyis csak kihasznált, sose voltunk barátok. Csak addig kellettem, amíg elküldtem a kidolgozottat, együtt mentünk kávézni, stb. Aztán már más "barátok" után néztek, akik kényelmesebbek voltak számukra.
Jó nagy kibaszás, az biztos, mert amúgy alig vannak barátaim. Talán 1-2, de a legjobb barátom most már a párom. Szóval végülis én jól jártam, megszabadultam ezektől a fake emberektől az életemben.
Solid_Asparagus_6577@reddit
Hát ezt átérzem. Nekem is volt olyan társaság, akiknél addig voltam jók ameddig kellett valami tőlem vagy valamit megkellet csinálni. De amikor arról volt szó, hogy elmenni közösen valahova, beülni iszogatni, akkor már nem hívtak soha, vagy csak akkor mentem, ha kb bekönyörögtem, hogy én is mehessek. Így utólag gondolva kurva gáz voltam, hogy ennyire nem volt önbecsülésem. Azt egy idő után rájöttem, hogy mi a szitu...
lainey_23_@reddit
Sajnálom, hogy ezen át kellett menned, nagyon megalázó :( Remélem, azóta már találtál barátokat!
Solid_Asparagus_6577@reddit
Azóta lettek olyan barátaim, akikre nem is számítottam.
egynagynulla@reddit
Jaj, erre van egy jo történetem.
A legjobb akkori barátomat hívtam, mikor magyarországon voltam, hogy találkozzunk.
Mondta, rendben az alatt a két hét alatt amíg otthon voltam majd hív hogy mikor tudunk osszejonni.
Majd azzal a lendulettel elment horvátorszagba nyaralni 2 hétre másnap.
Mikor elmentem a lakásara egy hét után, mert a telefont nem vette fel. Az otthon lévo gyereke mondta, ja apáék elmentek horvátba nyaralni a múlthéten.
Na én azóta nem beszéltem az emberrel, de o sem keresett, ez volt kb 6 éve.
Solid_Asparagus_6577@reddit
Ezek annyira undorító dolgok. Jobban szeretem az őszinteséget.
De szerintem az emberek többsége ma már nem mer konfrontálódni, egészen egyszerűen.
egynagynulla@reddit
Igazából azon húztam fel magam ennél az esetnél, hogy egy kurva SMS-t nem volt képes kuldeni.
Ne várjal rám te barom, mert az asszonyal elmentunk nyaralni. - ennyi kellett volna írni.
Solid_Asparagus_6577@reddit
Igen megértem. Viszont azt nem, hogy akkor erre az a kifogás, hogy még erre se volt ideje.
Egyre több szar ember létezik.
beccon_1119@reddit
Legjobb barátnőmnek gondoltam… felkértem személyesen hogy legyen az esküvői tanúm. Örömködve igent mondott, majd pár napra rá messengeren küldött egy hangüzit, hogy elfelejtette, hogy egy másik nagyon jó barátnőjének az esküvőm napján lesz a szülinapi hétvégéje és hát ő közelebb lakik hozzá, vele napi kapcsolatban van személyesen nem csak fb meg telefon (kb. 50 perc tömegre lakunk egymástól) így inkább oda menne, mert hát mégis csak 30 lesz.
Nem éreztem azt, hogy mondanom kellene erre bármit is. Szülinapja szerintem lesz még, én bízom benne, hogy nekem nem lesz több esküvőm. 🤷🏼♀️ Esküvő után párszor keresett, bennem ott volt a tüske, nem tudtam vele többet beszélni.
Legitimate-Ad9332@reddit
Nem kellett oket, mert miota megszuletett a kislanyom konkretan 1 “baratom” se maradt 🙃
MrVercettyHUN@reddit
Igazából mivel “elvagyok magamnak” kategória vagyok, meg nem sose volt olyan cuccom/tudàsom amiért az érdek emberek kellettem volna, így sok morzsolódás nem is volt.
Egyszer kellett egy majd 10 éves baràtsàgot “kidobnom”, mert menthetettlenül leépítette magàt a hülyesègeivel a srác, azt meg nem tűrtem meg tőle, hogy én voltam a hálàtlan fasz, amiért nem segítettem neki szerinte. Ott tanultam meg, hogy van akin nem lehet segíteni.
RebirthReload@reddit
Észrevettem, hogy egy mindig minden barátomat én keresem, én írok nekik, én hívom fel őket, én hívom őket el programokra, gondoltam egy ideig senkit nem keresek, és kiváncsi vagyok, hogy ki fog érdeklődni.
1 barátom maradt így.
Proud-Personality-35@reddit
Ugyanígy volt nálam is. Pedig, ha program volt, mindig jól sikerült - legalábbis én soha nem éreztem erőltetettnek vagy kellemetlennek, nem volt soha kínos csend, mindig szívesen jöttek, soha nem volt magyarázkodás, hogy nem ér rá vagy utolsó pillanatos lemondás.
De egy idő után meguntam, hogy mindig én vagyok az, aki keresi őket, hogy mindig én vagyok az, aki kitalál és összeszervez egy programot, vagy simán csak ráír a másikra érdeklődni, hogy van.
Abbahagytam. Nem is maradt meg egyik "barátság sem".
Realistic-Code8772@reddit
Ugyan ez. (Jó egy kivétel volt, 2,5 hét után tűnt fel neki, hogy nem keresem. De azóta sem írt.)
Nemrégen eszembe jutott a kovid évek, akkor sem keresett a lőtéri kutya sem, max akkor, ha kellett valami fizikai melóban segíteni.
Teperjen a faszom ezek után a figyelemért, "szeretetért", meg minden olyanért, ami az embert magát IS tenné teljessé a kapcsolatai szintjén.
Pár "barátom" meg azzal hergelt fel, hogy kb 2 hetente azért rájuk írtam "hogy vagy, mi van veled?", csak mikor nézem, hogy jaaa 2-3-4 hét(!) alatt sem sikerült annyit sem írni, hogy "kösz, jól bazd meg!", akkor minek ismételjem meg magam!? Akkor helló, úgy sem tűnik fel nekik, ha "eltűnök". Így lenne 5-ösöm a lottón.
Magányt jól ismerem. Szar volt most az elmúlt több mint 2 hónapban, de rövid idő kérdése, túllendülök ezen is.
nani8712@reddit
Dettó 😅
ChocoFondue85@reddit
Dettó
WillingExample3752@reddit
Ugyanez.
Feltűnt egy idő után, hogy ha én nem keresem őket, akkor nem beszélünk, nem találkozunk.
Ha én nem szervezek semmit, akkor nincs szülinapozás, vacsizás, semmi.
Egy ideig szerveztem a dolgokat, mert szerettem a barátaimat, és találkozni akartam velük. Aztán azt vettem észre, hogy egyedül ülök a lefoglalt asztalnál kb fél órát, mire az első ember belibben. Extrém esetben közel egy órát. Mert tudták, h én ott lszek időben, így lehet késni, nem veszik el az asztal.
Befejeztem ezt, abbahagytam a szervezést, nem kezdeményeztem a kapcsolatfelvételt. El is tűntek az emberek.
Így jártam. De ezek szerint ennyit is értek ezek a kapcsolatok.
Solid_Asparagus_6577@reddit
Ezt az élethelyzetet én is átérzem. Én is pont ebbe voltam az elmúlt időszakban. Aztán egy kis ideje rájöttem, hogy nem érdekelnek. Nem fogok utánuk futni, mint egy kiskutya, hogy jaj beszélgess már velem vagy menjünk el valahova.
Jó pár hasonló helyzetben lévő emberrel hallottam már, hogy ők is így jártak. Én egy 30-as éveiben járó emberke vagyok. Én azt látom a korosztályomon, hogy, akik megházasodtak, gyerekük lett egész egyszerűen elkezdték a barátaik többségét is leszarni. Sokszor a kifogás, hogy nincs ideje stb.
Konkrétan arra sincs ideje, hogy megírja, hogy bocs de nem akarok már veled beszélni, vagy találkozni?
Undorítónak tartom ezt a ghostingolást.
Guilty-Obligation-41@reddit
Mindenről nagyon erős véleménye volt, ha másképp gondoltam akkor nem győzte hangsúlyozni mennyire rossz az irány. Elképzeld eszméi voltak, pl aki többet fizet albérletért Budapesten mint 100 ezer forint (2020) az bolond, az én albérletem is több volt, spoiler neki sem sikerült találni de természetesen más tehetett róla. Amikor még csak ismerkedtem a férjemmel fel volt háborodva hogy elpazarlom a lehetőségeimet és állandóan ellene beszélt mellette ő egy kapcsolatot se tudott felmutatni. Évekkel később találkoztam vele amikor elmondta hogy miattam megpróbált “olyan típusú sráccal ismerkedni” akik nekem tetszettek és mennyire kudarcra volt ítélve, mennyire borzalmas volt. Ez volt az a pont amikor ráhagytam, elengedtem.
LeftHandedLefthand@reddit
Mert nem voltak azok
Simogasdmegatarajom@reddit
Nem kell leépíteni, eltűnnek azok maguktól is.
JohnDorian95@reddit
Alapvetően minden barátomat, illetve hát akit barátnak hittem, csak én kerestem, ők maximum akkor, ha valamire szükségük volt. Emellett amikor beszéltem velük, akkor az szinte mindig arról szólt, hogy én meghallgattam őket, amiben tudtam, segítettem, fordítva viszont nem igazán működött.
Aztán emiatt nem kerestem már őket, ők sem engem, és így lett vége gyakorlatilag az összes "barátságomnak".
Leading_Ingenuity473@reddit
Mert ha írtam akkor két mondatos válasz jött viszonzás nélkül. Ha pedig írt (évente kétszer) akkor úgy éreztem hogy most vagy nagyon unatkozik vagy elfogytak korulotte.
Én legutóbb nem írtam már vissza neki és nem kezdtem el magyarázni hogy nekem az évi két tali és 3 személytelen üzenet nem barátság…
Smooth-Society6212@reddit
Orbán fanok voltak
foskorong@reddit
Mert én voltam az alibi. Mikor másik csávóval hetyegett az éppen aktuális párja helyett, mindig azt hazudta, hogy velem van. Volt, hogy a srác rá is kérdezett tényleg velem lógott-e barátnőm. Nem akartam hazudozni, átverni senkit.
angelicyeon@reddit
nekem is megvolt a magam baja, egyetem etc. tudtam, hogy neki is munka, egyetem es igy majdnem 3 honapja nem beszeltunk mar~
uchdebvffjls@reddit
2 barátnőm kellett leépítenem. Az egyikkel nagyon gyors volt, összeveszett velem mert nem akartam elmenni a szülinapi bulijára ahol ott volt a srác aki szexuálisan zaklatott engem. Ott szépen megszakadt a barátság. A második barátnőmmel lassú volt, de őt is le kellett építenem, folyamatosan bulizott, drogozott is, csak akkor tudtam vele találkozni már kb, ha én mentem át a barátjához mert teljesen rákattant (csak a barátjával és annak haverjaival lógott, azóta minden saját barátját elvesztette) valamint teljesen leszart engem. Amúgy csak akkor vette észre, hogy eltűntem az életéből amikor kikövettem instán mert az már sértette az egóját.
Az elsőnél talán 19-20 voltam, a másodiknál 22, szerencsére csak őket kellett leépítenem, három másik barátnőm hosszú évek óta az életem része.
SprinklesOnly2941@reddit
Miattuk volt Fomo-m, nem hivtak sehova, titkoltak elolem ha mentek vhova, majd azt mondtak a szemembe hogy semmi bajuk velem. Szerintem ez eleg indok volt.
VanillaSwirl1991@reddit
Tudta, hogy rettegek attól, ha magamra hagynak, ígérte is, hogy ez akkor se lesz így, amikor ő már esetleg kapcsolatban lesz. Még titkolta is előttem a párját, mert azt hitte, hogy ezért én haragudni fogok. Nem haragudtam, de a titkolásra igen. És aztán valóban kvázi elhagyott. Tavaly már az ünnepekkor se köszöntött fel (pluszban ekkor lenne a barátságunk évfordulója is), idén meg a születésnapomon sem már. Tizeniksz éves barátság lett így kuka, pedig egyszer már ezért lebasztam. Facebookon még ismerősök vagyunk, de szerintem azt se venné észre, ha egyik nap törölném.
Informal_Society4682@reddit
Rajottem, hogy csak kihasznalnak, es akkor keresnek csak, ha kell nekik valami, amikor en probaltam felvenni veluk a kapcsolatot pedig lepattintottak vagy nem ertek ra.
Most mar csak 1 ember maradt a csaladomon kivul, akire tenyleg szamithatok. Neha szomoru vagyok miatta, de sajnos nehezen baratkozom.
aranyhajo@reddit
Puzséron szocializálódott és egy idő után már sok volt. Rohadt akaratos volt, mindenkinél okosabbnak képzelte magát és teljesen felesleges volt vele beszélni/vitázni mert nem hallgatta meg a másik felet. Sokszor úgy beszélt velem mintha egy apu előadáson lennénk és én lennék FAM akit bármikor elküldhet az anyjába. Többször is elmondtam neki hogy zavar a viselkedése, leszarta, én meg nem kerestem többet.
881528@reddit
mindig én kerestem, én mentem utána, ő nem akart fejlődni, jó a szarjában fetrengeni, neki ez a komfortos. és lám nem keresem, ő sem keres engem
Donci92@reddit
En csinaltam par eve egy olyat h "nincs elso uzenet" aki azota irt azokkal 90%ban meg mindig beszelek, de ott eleg komolyan csokkenetek a kontaktok
egynagynulla@reddit
Nálam ugyan ez, évekig kuldozgettem a szuletésnapra, karácsonyra az uzeneteket.
Semmi valasz nem volt, azoknak nem írtam többet, szerintem nekik fel sem tűnt hogy már nem írok.
Hívások ugyan ez, aki nem hív sose, azt én sem hívtam. Van akivel már 5 éve nem beszéltem, mégsem keres. :D
ActGold74@reddit
Mi az hogy nincs első üzenet?
Donci92@reddit
Nem irtam ra senkire ameg valamilyen formaban nem keresett. Kicsit extrem, tudom. Absolute jo dontes volt viszont igy utolag
Feisty-Ad1371@reddit
Túlzás, hogy leépítettem, inkább csak már nem éltük ugyanazt az életmódot. Nem az volt a baj, hogy ők isznak és buliznak, nekik volt inkább,hogy én nem. Nem baj.🙂
csukamajolaj@reddit
ok nélkül, organikusan történt minden ilyesmi.
Level_Carpenter_2080@reddit
Így utólag, hát... lehet nem is voltak igazi barátok. Hátam mögötti kibeszélés, furakodás és a többi. Ez volt gimiben és általános iskolában is. Van, hogy látom a képeket, milyen jóban vannak a mai napig. Elvileg én voltam mindenki legjobb barátnője, aztán csak én maradtam ki a képletből. Egyetemen már nem is barátkozom/barátkoztam. Van a párom, nővérem és egy pár barát, akikkel nem találkozom minden nap, max egy hónapban egyszer, de mindent onnan tudunk folytatni, ahol abbahagytunk.
Ja és ha találkozunk bárhol megkérdezem, hogy hogyan vannak, de nem érdekel. Mindent úgy, ahogy Náray mondta. 😌😄
MuchCryptographer881@reddit
Tudom , hogy hazudott. Folyamat kb , kiszínezte a történeteket , nekem ilyen emberre nincs szükségem.
hiking-Jack@reddit
Belerángattuk egymást minden szarba.
TopHorror8778@reddit
Nem voltak a barátaim és az új környezet miatt eleve nem láttuk egymást. Bizonyos téren meghaladtam a kisvárosi npc szintet és nem volt értelme fenntartani a kapcsolatot. Hátam mögött mindig szerettek pofázni, hogy a menő/gazdag gyerkőcök elfogadják őket. Mindig is utáltam a megfelelési kényszeres embereket, eléggé cringe.
Gerysson1@reddit
Nem válaszolt sokszor órákig, nem jelent meg a beígért helyeken... Élőben meg egy halál jó arc... Ment a levesbe
CopperDongOwl@reddit
Megpróbált beszervezni MLM-be.