Mi családosként sem kapunk semmit a havi 13K családi pótlékon és a havi 10K adójóváíráson kívül, ha ez megnyugtat. Ennyi, nem több. És lásd lentebb, erősen deficites a dolog.

Ráadásul már 40+-osok is vagyunk és bőven elég nekünk a már meglévő egy gyerek, szóval amúgy is kb mindenből kimaradunk. A büdös életben nem lesz saját lakásunk és az arra felvehető ilyen-olyan támogatásokkal sem tudunk élni értelemszerűen (felújítás meg ilyenek).

Még a lombikért is fizettünk (akkor még volt magán).

A gyerek miatt egyikünk gyakorlatilag zsebpénzért dolgozik, kiesett egyikünk fizetésének kb a kétharmada mióta gyerekesként kell dolgozni. Ez majd a (nem létező) nyugdíjnál is erősen látszani fog.

A gyerek fejlesztéseit stb mind zsebből kell fizetni, nem kevés összeg és neki nincs is semmi extra baja, csak ilyen átlagos dolgok. És nem csak a fejlesztéseivel növekedett meg a kiadásunk, ruhák, cipők, eszközök, szemüveg, gyógyszerek, magándokik, könyvek, élmények stb, le se merem írni havonta átlagban mennyi ez.

Na most ezt nem nagyon kompenzálja az a havi nagyjából 23K amit a "gyerek után kapunk". Mi még mindig nem törtük fel a kódot, hogy hogy lehet "pénzért szülni", mondjuk ha azt értik alatta, hogy te fizetsz érte, hogy szülhess, akkor az valid.

Ez nem panaszkodás, mi vállaltuk, nem is számítottunk másra, csak magunkra, ez csak egy példa arra, hogy azért nem minden családnak tejjel-mézzel folyó kánaán van itt, mert tök sokan azt hiszik.

A mostani 40+-os generáció aki nem tudott annó családi segítséggel vagy valahogy önerőből lakást venni, ők lesznek kb azok, akiknek esélyük sem lesz már rá. Szüleink generációjának volt lakásuk (szocpol gyerek vagyok), utánunk jövőknek lett (csok és társai, vagy épp a 2008 körüli olcsó ingatlanárak miatt), a fiataloknak még bármi lehet, 40+-al meg így jártál, életed végéig albérlet és akkor reméld, hogy soha nem jön valami para betegség ami miatt mondjuk korlátozva leszel a munkában és nem tudod fizetni az albit.

Minek vállal gyereket az ilyen ugyebár.

Egyrészt sosem számoltunk azzal, hogy bármilyen támogatást kapnánk, ilyenre nem lehet alapozni, nem azért lett gyerek, hanem azért, mert szerettünk volna és majd megoldjuk önerőből. Ahogy az egyébként történik is.

Másrészt a fene se gondolta volna, hogy némi túlzással a 10 millás lakásokból 100 millás lakások lesznek néhány év leforgása alatt és esélyünk sem lesz venni semmit. Már görcsben van a gyomrom amikor meglátom, hogy megint valami támogatást lenget be a kormány, mert minden csak felhajtja az árakat, amitől még szarabb lesz nekünk.

Harmadrészt naívan azt hittük, hogy max egy-két évig esik ki az egyikünk rendes fizetése a gyerek után, mígnem arcul csapott a valóság. Ez a rész mondjuk elég rosszul érint, ezt tényleg benéztük. (És akkor örülj, ha egyáltalán sikerül gyakorlatilag bármilyen részmunkaidős állást találni).

Ennek ellenére én azt gondolom, hogy nem az a kérdés, hogy miért nem támogat xy csoportot a kormány, hanem az, hogy miért van erre szükség egyáltalán?

Normális esetben önmagától is boldogulnia kellene az embereknek, normális fizetések kellenének, normális, megfizethető lakhatási lehetőségekkel, létező egészségüggyel (hogy ne magánra menjen el a pénzed) és még sokáig lehetne sorolni a nem működő területeket amik mind extra pénzbe kerülnek nekünk, csak az állam szinte megszűnt már létezni.

Extraként támogathatná viszont az állam a részmunkaidős munkákat, na az igazit segítség lenne a családoknak vagy egyébként más élethelyzetben lévőknek is.