Beteg családtag ápolása otthon kisgyerekek mellett?
Posted by Chance_End_9532@reddit | askhungary | View on Reddit | 6 comments
Sziasztok!
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy aki átment már ezen, hogy tudta megoldani, illetve mennyire ajánlja. Szóval a történetünk annyi, hogy édesanyám sok éve küzd rákkal és most eljutottunk arra a pontra, ahol nincs tovább. Az agyában vannak agresszív tumorok, amik a mentális leépülését fogják okozni első sorban. Az onkológus felkészített minket, hogy lassan ápolásra fog szorulni, szerezzünk be pelenkát, ilyesmit és elmondta a lehetőségeinket nagy vonalakban, illetve mi is beszélgettünk róla a testvéreimmel, hogy mi lehetne a jó megoldás. Mi a férjemmel már egyébként gondolkoztunk ezen és van egy olyan lehetőség is, hogy hozzánk költözzön, viszont nekem van három 5 év alatti kisgyerekem, egyszerűen nem tudom, hogy tudnék vele is foglalkozni, hogy tudnék szakszerű ápolást nyújtani, illetve, hogy a gyerekeimre ezek milyen hatással lennének. Baromi bűntudatom van, hogy úgymond le akarom passzolni és szeretném, ha az utolsó hetek/hónapok méltósággal, a lehető legjobban telnének neki. Aki sajnos volt már hasonló cipőben, tudna tanácsot adni, vagy hogy milyen lehetőségei vannak egy ilyen beteg embernek?
SmiLee008@reddit
Az ápolás egy nehéz kérdés, de a gyerek oldalról tudok mesélni. Bővebben lent leírom, de nem egy lélekmelengető és elég grafikus dolog, így leválasztom.
TL;DR: Megoldható, de a gyereknek rakjatok félre pénzt egy jó pszichológusra és sok év terápiára.
BlackRose_1986@reddit
Szia, először is nagyon sajnálom édesanyád állapotát. Leírom a saját tapasztalatomat. Nagymamámat ápoltuk anyukámmal ketten, úgy hogy közben anyukám is rákos volt. Hónapokig csináltuk. A nagymamám 140kg volt és egyáltalán nem volt együttműködő. Pelenkázni, mosdatni kellett. Mi két felnőtt voltunk (azóta anyukám is elhunyt), dolgoztunk váltásban. Anyu 4 órában én teljes állásban 10re jártam. Nem fogom fényezni a helyzetet, pokoli volt, mind fizikailag, mind lelkileg. Annyit tudok ajánlani, hogy a háziorvossal beszeljetek. Nagyon sokat tud segíteni. Legalábbis nekünk sokat segített. Intézett segítséget, igaz csak heti 2-3 alkalommal. De már az is nagy segítség volt. Ha esetleg van kérdésed nyugodtan írj privátban, ha tudok, válaszolok. Kitartást kívánok neked!
AtroposAmok@reddit
Nekem anyum 15 évig ápolta az agyvérzéses, vége fele pelenkás nagyimat, miközben 9-5-ban dolgozott. Kb. 3 éves voltam amikor mama beteg lett. Apa nincs a képben. Nehéz volt, főleg neki, de megoldottuk. Én egyke gyerekként oviban, bölcsiben, nyári táborokban voltam fiatalon, fogadtunk ápolót napközben aki dél körül jött, etette, kicsit foglalkozott vele stb, de nem hivatásos ápolók voltak. Nem emlékszem, hogy rám bármilyen negatív hatással lett volna kicsiként… később kezdett inkább zavarni, hogy amíg én felnőttem, ő mentálisan megragadt egy 4-5 éves szintjén.
Gondolom anyukád nem szellemi fogyatékos, tehát lehet hogy vele, a kezdetekben legalábbis, kicsit könnyebb lenne. Az első pár hónapban nehéz megszokni az új rutint és tanulni a betegápolásról ha eddig soha nem csináltad, de nem lehetetlen, nem kell hozzá szaktudás, képzés meg doktori, csak akarat és türelem. És rengeteg lelki erő.
Ha vannak kérdéseid, nyugodtan írj privátban, átadom anyukámnak.
dyingintheoffice@reddit
Nem voltam ilyen helyzetben, egy ismerős volt, de :
Nem tudsz szakszerű ápolást nyújtani, mert nincs szakképzettséged. Még ha házhoz is megy egy ápolónő akkor is csak egy bizonyos pontig oldható meg a dolog. A beteget emelni kell, forgatni, öltöztetni, fürdetni, pelenkázni, etetni, injekciózni, katéterezni, sebeket fertőtleníteni, kötözni stb… Nyilván nagyban függ attól hogy meddig húzódik a dolog és milyen tünetek bukkannak fel, de nem véletlenül külön szakma ez.
Ez bőven kitölti egy napodat és akkor a gyerekek közben hol vannak? Végignézik ahogy a nagyi leépül? Közben a szoba/lakás egyre jobban kórteremmé alakul, egyre több cucc, lepedő, gyógyszer…
A gyerekeid mindezt végignézik ha egy háztartásban vagytok.
Az pedig senki ne higgye hogy a haldoklás olyan mint a filmekben. Hogy szépen lassan, csöndben elalszol, békésen és méltóságteljesen. Persze van olyan is. De a realisztikusabb, hogy a végén intenzíven nyomatják neked a morfiumot, hogy be szenvedj olyan nagyon.
Az pedig tény, hogy otthonra nagyon szigorúan adják ki a morfiumot. Nem sokat kell utána olvasni, hogy találj olyan sztorikat ahol a haldokló üvöltött a fájdalomtól az utolsó hetekben.
Jó megoldás nincs. Én nem tennék ki ennek gyereket, ha van bármilyen más megoldás.
anitra_amadea@reddit
Nézzetek utána a hospice lehetőségeknek a környéketeken
LadyNavia@reddit
Jelenleg nem engedheted meg magadnak, hogy egy haldoklót ápolj, megsínylenék a gyerekeid. Vegyék magukhoz a tesók vagy fogadjatok hozzá 0-24es ápolót. Az ő haldoklásán nem tudsz segíteni, de a 3 gyereked baromira megsínylené, hogy anyádat kellene fürdetned, pelenkáznod, ápolnod - ráadásul a haldoklókkal nem is mindig a legkönyebb együtt lenni. Továbbá nem vagy képzett ápoló, így nincs meg a tudásod ahhoz, hogy megfelelően gondozd. És még a képzett ápolók java része sem gondozza a saját szüleit, egy részről az érzelmi problémák miatt, más részről pedig, mert 0-24-ben senki nem tud egészséges maradni, ha egy totál magatetehetelen emberre kell figyelnie.