Hogyan kezeljem megfelelően a párom családját?
Posted by Tillie-Benkie-Jellie@reddit | askhungary | View on Reddit | 22 comments
Sziasztok!
Kicsit már tele vagyok ezzel a témával jól is esne kiventilálni, hátha valakinek eszébe jutna egy jó ötlet. 6 éve vagyunk együtt a párommal, egy évvel ezelőtt megkérte a kezem, négy éve össze is költöztünk. Az elejétől kezdve egyértelmű volt, hogy az anyukája és a testvére sem kedvel, volt több konfliktus is a kapcsolatunk elején (18évesek voltunk), amit az anyukája generált, ennek az időszaknak akkor lett vége mikor közölte, hogy válasszon a párom köztem és a családja között. Engem választott, hozzám is költözött akkor, de ezt a konfliktust nagyon hamar megoldották egymás között az apukája segítségével. Teltek-múltak az évek, voltak próbálkozások, hogy kapcsolatot építsünk, de érezhető volt, hogy nem vagyok szívesen látott és ők nem is próbálkoztak felém/felénk nyitni az erőltetett kedvesség meg mosolygáson kívül. Mostanra azt gondoltam, hogy beállt a kapcsolatunk egy ilyen nem vagyunk puszipajtások, de elfogadja, hogy vagyok és létezek és megbékélt ezzel. Sajnos a jelen állás nem ezt mutatja… történt ugyanis, hogy várjuk az első kisbabánkat, és ebből kifolyólag, szeretnénk hamarabbra hozni a jelképes esküvőnket. Felszínre tört a testvér által, hogy a párom családtagjai úgy gondolják, hogy tönkreteszi az életét, ha feleségül vesz és, ha vállalja a babát, valamint, hogy túl gyorsan haladunk. Eddig is tudtam, hogy nem őszinte a mosoly, de azért azt nem gondoltam volna, hogy ennyi év után most jut az eszükbe, hogy ezzel pumpálják a páromat és azt propagálják, hogy hagyja el a gyereket, aki ugyanúgy az övé is. A párom teljes mértékben mellettem áll, nyugtat, hogy majd ezt tisztázza és megoldja, de engem akkor is szörnyen frusztrál ez az egész helyzet. Annyira szürreális, hogy 6év után gyorsan haladunk? Meg gondolja át? Ez a baba nemsokára megérkezik, ez nem az a helyzet amikor azon agyalunk, hogy legyen baba vagy ne legyen. Annyi mindent lenyeltem a párom kedvéért már az évek alatt, hátráltam ki konfliktusokból stb… és már fogalmam sincs, hogyan kellene ezt kezelnem, anélkül, hogy hatással lenne a vérnyomásomra. Köszönöm, ha végig olvastad és tudsz valami tanáccsal szolgálni!
Doris_hun22@reddit
Menjetek el hozzájuk kérdezzétek meg ,hogy mégis mi a bajuk veled.ha nem jön rá konkrét válasz vagy csak terelni kezdenek akkor közöld velük,hogy legyenek kedvesek az indokolatlan kötekedést másokon levezetni de legjobb lenne ezt az energiát valami hasznosra fordítani és a felnőtt gyereküket hagyják úgy élni ahogy ő szeretne.Ha ez nem opció akkor az idő megoldja vagy így, vagy úgy.Kitartást és könnyű szülést kívánok Neked.
AdWitty2073@reddit
Hatarom szabása és egyszerűen muszáj elfogadni ok ilyenek. Nálunk közel se ennyire durva a helyzet, de tudom engem sem bírnak. Egy osszeveszes alkalmával annyit mondtak szeretnek, mert jó lakashitelt intéztem, mint eleve ott dolgozó aki ezzel foglalkozok nap mint nap 😆😆 mondom hurrá 😆😆 Én jártam pszichológushoz, sok dolog saját szüleimtől jön, de persze aposek is tettek bele. Kemény lesz a szülés utáni időszak és ne legyen a vége az, hogy a ti kapcsolatotok sinyli meg. Nálunk majdnem válás lett, mert állandóan férjem családja volt a téma. Egyszerűen meghuztunk egy határt. Nem mondunk el dolgokat, sok dolgot. Amikor már azzal jöttek , hogy szegény sogoromek nem tudhatjuk mit élnek át, mert nem keresnek olyan jól mint férjem, akkor visszanyeltem, hogy igen de ő elvegzett egy alap szakot programtervező informatikus szakon, emelt angol nyelvizsgaval és fejleszti magát folyamatosan. Sogoromek meg nem voltak képesek diakhitel vagy oda letenni a fosulit, de szakmát se... Na szóval sok ilyen beszolas és pszichológus tanácsára nem mondunk el semmit. Párom azt se akarta elmondani tavaly, hogy munkahelyet vált, mert nyilván bekerdik jobb e fizu és igen. Általában a gyerekről beszélünk velük és ennyi. Én sokszor ha úgy érzem nem vagyok toppon lelkileg nem is megyek hozzájuk. Nyilván mikor kisfiam anyatejes volt, muszáj volt. De idén már joparszor nem mentem. Ha lelkileg romon vagyok, rátesz a beszolas és megint csak férjem issza meg a levét. O azon az elven van nincs értelme veszekedni, úgyis h.lyek. És amúgy totál igaza van, csak sérti az igazsagerzetem na. Idén mikor februárban az unokák közös szülinapjára vírusos fulgyulladassal terhesen nem mentem el, volt ám besertodes. Határt húztam és kész. A másik unokat külön is megkoszontottuk. Aztán mikor rá 2 hónapra elveteltem és kiderult amúgy terhes is voltam és tényleg beteg is, akkor persze mindenki jött nyalakodni. Anyukád. Egyszerűen éljük az életünk és ahogy nekünk is kijon a lépés megyünk. Nem tiltom a gyereket, sőt. De igyekszem úgy kialakitani a heteket hogy pl múlt héten anyumeknal voltunk május óta először hétvégén, így ezen a hétvégén ha még szép az idő kirándulni tervezek hármasban. Ha meg ők igényelnek a gyereket látni, bármikor jöhetnének. De nem jönnek. Ők totál vakon vannak mi hogy élünk. Nyáron ismét terhes lettem, eskü amíg egyszer nem látták én tényleg mennyire rosszul vagyok, állítom hazugnak tituláltak. Majd mikor egyszer előttük zajlott egy egész napos szenvedesem, másnap már közölték amúgy kisfiam maradhat itt náluk, amíg én jobban nem leszek 😆😆 Kisfiamat szeretik, jól bánnak vele. Mindent megkap. Az meg hogy állandóan a másik unokarol beszélnek nekünk és semmit se tudnak kisfiammal megjegyezni 392009 alkalommal már csak röhögök 😆😆 Múltkor 39309903 kérdezte meg anyósom akkor hogy alszik napkozben kisfiam. Meguntam, mert 2,5 eves kisfiamnak elnezem ha ennyiszer kérdez valakit, de egy felnőttol nem. Nyersen válaszoltam és hpzzatettem ezt már megbeszeltuk korábban is. Láttam a fejeket 😄😄 Valahogy azt javaslom te állítsd át magad is. Ha férjed melletted áll, több se kell. Apamek megint külön sztori, ott sok dolgot oldott bennem a pszichológus és már csak röhögünk ,hogy vajon mikor jön elő ez és az a mondat és a találkozó végeztével megbeszeljuk férjemmel lottozunk, mert megint ez volt 😄😄😆😆
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
Én ezt nem igazán tudom elfogadni, hogy ők ilyenek. Azt még el tudom, hogy engem nem kedvelnek én sem vagyok oda értük, de az ahogy a babánkról beszélnek meg ahogy hozzáállnak azt nem tudom elfogadni. Mi szerencsére ezen nem vitatkozunk a párommal, ő azon az elven van, ha nem akarnak az életünk része lenni, akkor nincs rájuk szükség. Nem tudom mi fog változni, ha megszületik a baba, de én nem vagyok hajlandó kitenni a babát ilyen állapotoknak, pláne ha szerintük hiba vállalni őt. Ezt képtelen vagyok elfogadni, és nem is szeretnék úgy élni, hogy folyamatos aknamező az élet, hogy úgy hunyászkodjunk meg, ahogy nekik jó. Sajnálom, hogy málatok is hasonló a helyzet, sok kitartást kívánok!
Csibeszar@reddit
Nem akarlak elkeseríteni, de nàlunk is hasonló volt a kapcsolatunk eleje a pàrom családjával. Mindig éreztem, hogy nem vagyok az anyósom szíve csücske. Kaptam is mindig a beszólásokat, megjegyzéseket, de lenyeltem mindig, mert nem akartam feszkót. Párom tesójaival is jóban voltunk elvileg. Aztán megérkezett a mi babánk (5. unoka). Hát mondanom sem kell, hogy le voltunk szarva mindenki részéről. Mi mindig minden gyereket felköszöntöttünk, ajándékoztunk, meglátogattunk. Ha mi nem mentünk volna anyósomékhoz, akkor sógornőmék soha nem látták volna a gyerekemet. Aztán a kisfiam első szülinapja nem úgy alakult ahogy anyósomék gondolták, így megsértődtek. Felhívták a férjem, elhordtak neki minden szarnak. Persze mellém àllt. Anyósomék a tesójait is ellenünk fordították teljesen, így két éve nem látták a kisfiam. Anyósomék egyszer bepróbálkoztak a két év alatt a béküléssel, de olyan őszintétlen volt, hogy azóta sem találkoztunk. Abszolút nem keresnek, nem próbálkoznak. Én el is engedtem az egészet. Nincs szükségem ilyen emberekre, meg szerintem a gyerekemnek sem ilyen nagyszülőkre.
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
Nagyon szomorú olvasni, hogy mennyi ilyen helyzet van. Nem számít hanyadik unoka, akkoris unoka! Valamint nektek ő az első baba. A miénk első unoka lesz, mint két családban, igazából engem is az zavar, hogy ez a baba semmiről sem tehet és mégis így állnak hozzá. Szerencsére nekem nem igazán szólogatnak be a szemembe, csak hátam mögött, de nem kell semmit mondani érződik, amikor ott ülünk a karácsonyi asztalnál, hogy minden csak kamu. Többször beszéltünk erről is, hogy minek megyünk, ha tudjuk hogy nem látnak szívesen, de az is egyértelmű, hogyha nemet mondanánk vagy nem jelennék meg, az lenne belőle kihozva, hogy mi fordítunk hátat és csináljuk a feszkót a családban, mert “hisz ők nagyon várnak minket”. Ezzel én is egyetértek, nekem erre nincs szükségem és a babánknak sem, szerencsére az én családom nagyon várja a babát és majd szeretik őt helyettük is.
Csibeszar@reddit
Szerencsére az én szüleim imádják így nem érzékeli, hogy valami nem oké. ❤️ Sajnálom azért, mert szerencsés helyzetben egy gyereknek 4 nagyszülője van. Bànt is, mert amíg ez nem volt én 100%-ot tettem az ő családjukba is. Soha nem tettem kivételt sem a szüleink, sem a tesóink közt. Imádtam a gyerekeiket is. Rosszul esik, hogy 15 év után ennyire félresiklott a dolog.
dyingintheoffice@reddit
Figyelj innentől kezdve én amennyire lehet nem találkoznék velük. A lakásba nem mehetnek be mert az a te intim zónád, a párod ha akar találkozni velük akkor ő menjen oda. A gyerekkel meg majd ha elég nagy lesz nyilvános helyen láthatják. K.va élet hogy amikor szülés után otthon szenvedek és próbálok felépülni nem engedném be őket a házba.
99%, hogy amikor a gyerek itt van akkor hirtelen érdekelni fogja őket és megpróbálnak majd beleszólni a dolgaitokba. Ne engedd!
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
Egyáltalán nem járnak hozzánk (szerencsére), csak egyszer voltak, amikor beköltöztünk 4 évvel ezelőtt. Elképzelhető, hogy meg szülés előtt kiköltözünk Svájcba a párom munkájából kifolyólag, úgyhogy amiatt sem igazán aggódom, hogy beülnek a kocsiba és utánunk jönnek. Kontakt eddig se nagyon volt egymás között, csak a kötelező körökön, mint az ünnepek.
dyingintheoffice@reddit
Ez szuper, akkor a kötelező köröket is hanyagoljátok. Minek jópofizni valakivel aki a hátad mögött köpköd. Facebookon és egyéb felületeken is be lehet állítani hogy lehetőleg semmit se lássanak abból amit posztoltok.
Innentől kb. a párod felelőssége, hogy mit mond nekik és mennyire építi le őket, de minél inkább. A grey rock módszerről érdemes olvasni, sokat tud segíteni.
Honey_bee139@reddit
Ott a pont .ugyanezt gondolom én is így ahogy van. Nem kell a feszkó,beszéld meg pároddal hogy te kizárod őket az életedből,ő ha szeretne menjen (remélhetőleg nem nyomják tele a Fejét minden kaksival) Az esküvőt mégha szűk körben is hozzátok csak előre ha szeretnétek .Ha valakinek nem tetszik nem szükséges megjelennie .sőt 😅 Kakkantsd le a családját ha ilyen féregnyúlványok. Mindent amit érzel beszéld át pároddal és tartsátok magatokat hozzá. Ha megszületik az első par hétben amúgy sem engedném a látogatást senki részéről de a részükről meg kevésbé 🤭tudom gonosz vagyok.
jaqen755@reddit
De a lényeget nem írtad le: Mi a f.sz bajuk van veled? Török muszlim vagy, vagy mi?
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
A kérdés jogos, már én is feltettem többször az évek alatt, választ sajnos nem igazán kaptam rá. Én arra tudok gondolni, hogy nem tetszik nekik, hogy van szám és használom is.💁🏽♀️
Ordinary_Bicycle_589@reddit
A párodnak kellene felkötni a gatyáját és kiállni melletted a családjával szemben,különben ez csak rosszabb lesz... Szurkolok!
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
Ez a beszélgetés már lezajlott, hogy nem kötelező részt venni az életünkbe, ha ők nem akarnak. Engem egyedül az bánt, hogy a baba semmiről nem tehet és akkoris az unokájuk lesz, ha ismerni fogják, ha nem.
Mysterious_Device567@reddit
Tudom nem könnyü ez, de lépj hátra kettőt vagy hármat és közöld a pároddal, hogy mostantól kezdve te nem szeretnél semmilyen interakciót ezzel a szánalmas bandával, nem a te családod, és már nem is lesznek. Szóval teljesen kapáld ki őket az életedből, ha a párod ezek után még szóba akar velük állni, azt csinálja nélküled.
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
Sajnos valamilyen szinten akkoris egy család leszünk ha kommunikálok velük, ha nem. A párom már elmondta, hogy aki nem örül a boldogságunknak, annak nem kötelező részt venni az életünkbe. Az hogy engem nem kedvelnek nem igazán hat meg, a babát sajnálom, mert ő nem tehet semmiről és akkoris az unokájuk lesz még ha nem is fogják ismerni.
Abject-College-7973@reddit
Nem engednem hogy lassak a gyereket ha mar ok azt mondjak ne vallalja a babat. Akkor majd ne hisztizzenek hogy nekik joguk van latni azt akit nem is akartak
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
Nem szerepel a terveim között bármilyen erőlködés ezzel kapcsolatban nekem se
Abject-College-7973@reddit
Ne emeszd magad ilyen emberek miatt. Remelem minden jora fordul nalad hisz eleg lesz a babaval foglalkoznod nem hogy meg ilyen hulye emberekkel ❤️
Over_Visit_157@reddit
Biztos, hogy a hormonok miatt ezt még nehezebb most kezelned, de ha a párod tényleg 100%-ban kiáll melletted, akkor ezt hagyd rá. Mindenki a saját családját kezelje. Itt neki kell dolgoznia azon, hogy a határok meg legyenek húzva. Nem kell erőltetni a kontaktot a családjával, szerintem még jó is lenne, ha békén hagynának, mert ha képesek így beleavatkozni az életetekbe, a gyerek születésével ez még rosszabb lesz. Én hagynám a kontaktot, ha a párod akar velük találkozni, menjen egyedül.
Tillie-Benkie-Jellie@reddit (OP)
Eleve a tudat idegesít engem, az hogy engem nem kedvelnek nem hat meg, de ez a baba semmiről nem tehet. Ő is ezt mondta, hogy én ezzel ne törődjek. Bár ha tetszik ha nem akkoris egy család leszünk valamilyen formában, csak nem kommunikálunk majd. Eddig se nagyon kontaktáltam velük, csak ezeken a kötelező körökön, mint az ünnepek.
AffectionateAir2272@reddit
Bazzek... mennyi kretén f a sz család van? Senki sem tud nyugodtan ülni a seggén...