3 évig voltunk együtt, részben távkapcsolat volt. Amúgy egy nagyon szép, okos, művelt, diplomás, több nyelven beszélő 30+ éves hölgy, én meg mivel átlagos vagyok ezért először a túl szép, hogy igaz legyen érzés ami bennem volt vele kapcsolatban. Az első találkozás és az együtt töltött 2 hét az remek volt, aztán a következő időszakban jöttek elő a gondok:

• mindig akkor és annak és úgy kellett történnie ahogy azt ő kitalálta. Például amikor elmentünk pl sétálni a városba és közben egyik tanítványa küldött neki házi feladat megoldást akkor ő akkor ott azt félreállt megnézni, elolvasni mintha ott se lettem volna. Vagy mikor elmentünk nyaralni, szó nélkül betervezett több órás távmunkát a nap közepére amikor persze vissza kell vinnem a szállásra emiatt. És megsértődött ha ezen és kiakadtam.

• rengeteget elégedetlenkedett, valamint folyamatosan meg akart változtatni, nem felelt meg neki a kocsim, (vegyek BMW-t), a lakásom (neki legalább 3 szobás kell), a családi házunk (öregek a bútorok, kényelmetlen az ágy), a végzettségem (miért nincs diplomám, iratkozzak be egyetemre), a munkám (boltban dolgozni szégyen)  

• az ágyban is olyan semmilyen volt mint egy fadarab, élvezet, érzelem nem látszott, érződött rajta,  nem is nagyon érdekelte a téma.  Volt hogy leállított, mert fájt neki. Volt hogy leállított, hogy neki ez most morálisan nem fér bele (legszivesebben meg is gyónná) majd csak házasságkötés után. Olyan volt az egész mintha azért a kedvemért megtenné, de azért ő egy dolgot élvezett mikor vége lett.

• látszott nem tud a testével sem mit kezdeni. Illetve pont ő mesélte, hogy 18 éves korában oda akarta adni magát valakinek aztán állítólag az a srác rövidesen le is állt hogy így ez nem megy ha ő semmilyen visszajelzést nem ad. Persze ez megint lehet csak mese.

• folyamatosan azt hajtogatta ő milyen elfoglalt, közben pedig heti 2-3 napot dolgozott pár órát (óraadó tanár) mellette heti kétszer járt 3-3 órás nyeltanfolyamra, viszont amikor ő úgy gondolta akkor folyamatosan hivogatott, üzenetekkel bombázott és megsértődött ha csak később reagáltam vagy nem reagáltam éjjel fél 11-kor mert már aludtam. Ilyenkor ilyen vádoló üzeneteket küldött, hogy nem szeretem, nem foglalkozom vele, ő mennyit sírt emiatt stb. Azon is megsértődött amikor késő este hívott és én fáradtan, álmosan már nem tudtam a beszélgetésben 100%-ban jelen lenni Ebből adódóan amikor beszéltünk én mást közben nem csinálhattam, mert egyből besértődött, de ő ha úgy gondolta közben főzött, mosogatott zörgött az edényekkel, vagy épp a laptopján dolgozott, stb

• közölte, hogy ő képtelen lenne úgy dolgozni ha nem tudna ilyen függetlenül dolgozni mint most, azaz pl boltban vagy irodában heti 5 nap 8 órában.

• közölte, hogy ő egy követelőző, zsarnok, diktátor típus

• bármilyen kisebb konfliktus esetén, egyből hiszti, sírás, puffogás, elvonulás. Például mikor először elmentem érte és elhoztam hozzánk, bemutattam a szüleimnek akkor már az első este sírt és bedurcizott, mert a 600km-es út után leültem a szüleimmel beszélgetni kb negyed órára. És elkezdte nem érti mit keres itt ha nem vele foglalkozom. Majd 3 nap után fogta magát és hazament, de és akkor is persze megmagyarázta, kimagyarázta miért.

• volt egy közös tervünk, ideköltözik, megtanulunk együtt németül és kiköltözünk Ausztriába. Ebből az lett, hogy egyszer csak közölte, hogy ő kimegy egyedül dolgozni és közölte, hogy menjek utána ha akarok.

• folyamatosan hagyta el magát. Volt hogy pl kijelentette ha összeházasodunk többet nem fogja engedi hogy nyelvvel kényeztessem. Akkor kezdte elhagyni a higiéniát is az egy dolog hogy a nemi szervét nem mindig borotválta, a baj, hogy fürdés után is szaglott. Erre az volt a magyarázata, hogy ő "ott" csak vízzel mossa. 

decemberben felhozta, hogy tartsunk szünetet és maradjunk barátok, ekkor én ennek ellenálltam, mert én tényleg nem tudok olyannak a barátja lenni akit "úgy" szeretek. Akkor visszakozott és elkezdte, hogy hát ő sokszor nem is tudja mit akar (ez mondjuk nem volt újdonság) aztán egyszer csak január közepén eltűnt egy hétre, az addigi mindennapi beszélgetés helyett háromszor ha írt. Utána meg felhivott hogy na gondolkodtam-e a szüneten és barátságon. Én újra elmondtam neki én nem leszek a barátja. És szakított. Elkezdte, hogy neki át kell gondolnia sok mindent a rosszakat el kell felejtenie ami vele történt miattam... de ő nem is tudja mennyi szünet kell neki és a szünet nem tart örökké, de részéről itt most vége, és egyet kér ne töröljem, ne tiltsam le.

Ha utána írtam neki arra tőszavakban válaszolt, szóban, videón nem volt hajlandó velem beszélni. Majd egy héttel később rámírt hogy vagyok, stb utána közölte, hogy ő már egy másik férfival randizik és hogy milyen boldog. És menjek és randizzak én is...

Úgy lépett tovább és át rajtam, pasizott be minth ez a 3 év neki az ég világon semmit nem jelentett volna, se érzelmileg sem máshogy, mintha engem csak kidobott volna mint egy kiürült tejes dobozt.

Csak érdekelne a véleményetek, hogy ő tényleg személyiségzavaros (egyesek azt mondják valószinüleg nárcisztikus) vagy pedig neki ilyen a személyisége, vagy az egész műsor csak nekem szólt mert túl türelmes voltam hozzá? És vajon az új pasijával is így viselkedhet akivel már több mint fél éve együtt van és ha igen egy férfi ezeket a húzásait meddig fogja neki eltűrni?