Kb. 5 éves voltam mikor a dédimamám meghalt. Arra konkrétan emlékszem, h akkor még nem tudtam mit jelent a halál. Mondta a papa, h meghalt a dédi. Nem tudtam vele mit kezdeni. Ezek után pár nappal azt álmodtam, h mindannyian az ő konyhájukban vagyunk(az alsó szinten) és egy üveg edényben cikázott egy piros gömb szerű fény. Levettem a tetejét és kirepült belőle. Azt mondta, h ő a dédi és ne aggódjak már jól van, minden rendben. Egyébként közel álltunk egymáshoz, de tényleg nem tudtam, h mit jelent, ha valaki meghal, szóval ez akkor furcsa volt, de azt hiszem onnantól tudom mit jelenthet a halál. Annyira éles képem van erről az álomról, mintha ma éjjel álmodtam volna (40 éves vagyok).

Van egy házunk falun, igazi vályog parasztház, tipikus ijesztő beltérrel, mindenféle szentképek, Krisztus szobrok, illetve régi rokonok fényképei (konkrétan mint a horrorfilmekben) lógnak a falon. Többször voltunk ott sütögetni barátokkal sokan, plusz gyerekkoromban is "nyaraltam" ott többet a mamával. Soha semmi nem volt. Viszont egy ilyen baráti összejövetel alkalmával a feleségem terhes volt, tehát nem fogyaszott semmi alkoholt. Én eléggé felöntöttem a garatra, szóval kiütve aludtam. Egyszer arra kelek, h ráz, hogy ébredjek, halálra volt rémülve, sose láttam ilyennek. Azonnal nézzel körül mert valami üveg összetört. Nem álmodta az biztos,mert fent volt már egy ideje a hasa miatt. Végig zseblámpaztam az egész szobát, de semmi. Reggel az egyik barátnőnk, aki bent aludt egy másik szobában kérdezte, h nem tapasztaltunk-e furcsát éjjel. Mondtuk neki. Nem volt meglepődve, ugyanis mondta, h egy öreg bácsi simogatta meg az arcát kétszer is éjjel, de nem érzékelte rossz szándékúnak. Nem halt meg valami mostanában? De, 1 éve mama testvére, aki rendkívül sok időt töltött ebben a hazban. Ugyanebbe a házba szokott járni édesapám is sűrűn, pihenni. A konyhszekrény ajtaját kézzel kell kb. kifeszítve kinyitni, mert szorul. Egy alkalmmal éjjel valamiért felébredt, kiment a konyhába és beleütötte a fejét a kinyitott szekrényajtóba. Nyilván nem hagyta nyitva, pont ez miatt, nehogy beüsse a fejét. Becsukta, visszament lefeküdni, de nem hagyta nyugodni a dolog, egy idő után visszament, ahol megint nyitva volt az ajtó. Abban a pillanatban összepakolt és hazajött. Hajnali 4kor. 65 éves.

Feleségemmel panelba laktunk, valahogy a panelektől sose féltem, mert egy csomó ember van ott, csak falak választanak el, nem egyedül van az ember. De ott a nappliban valahigy nem volt jó érzésem, főleg éjjel, mintha valaki onnan mindig figyelt volna. Egyik hajnalban mikor ott aludtunk, álmomban a mamám (él még) mondta a nevemet és azt, hogy ébredjek. Kinyitottam a szemem és abban a pillanatban legurult lassan a szekrény tetejéről egy nagy labda, amin tornázni szokott a feleségem. Direkt ki volt támasztva, mert alatta volt a monitor, nehogy ráessen. 5 év alatt egyszer sem gurult le onnan soha.

Nem velem történt, hanem az elöbbi baratnőmmel, akinek az arcát a bácsi simogatta a házban: régebbi exénél laktak, ahol az akkori "anyósának" elmondta, h a nappaliban folyamatosan lát egy öreg bácsit a fotelban ülni a sötétben és teljesen máshogy van berendezve a szoba, mint ahogy most van. Kiderült, h tökéletesen leírta a szoba előző elrendezését, a bácsi meg az "apósa" volt, akivel sose találkozott.