Szülés utáni depresszióm van?

4 hónapos a kisfiam. Egy tündér, nagyon jó baba és imádom. Nagyon szerettünk volna babát és nagyon vártuk. És az igazat megvallva, elég könnyű eset, szinte az egész éjszakát végigalussza. Egy cukibaba. De ennek ellenére nagyon sokszor úgy érzem, hogy nem bírom. Nincs elég erőm ezt csinálni. Úgy érzem, hogy összenyom a felelősség és bár mindent beleadok, hogy tökéletesen csináljam, de rossz anya vagyok. Napi 4x-5x biztosan van egy olyan érzésem, hogy “na gyerünk anya, szedd össze magad”. Nagy nehezen összekaparom magam és csinálom tovább, de hullámvasút az egész nqpom érzelmileg. Ha arra gondolok, hogy ebből még éveket kell végigcsinálnom… elbizonytalanodom, hogy menni fog-e. Az egész napos nyűglődéssel (márpedig nyilván a baba így jelez, ha éhes, bekakilt, unatkozik, meg akar fordulni, stb stb) nem tudok mit kezdeni, egyszerűen nincs hozzá türelmem, azonnal a plafonon vagyok és egy világ omlik bennem össze. Úgy érzem megfulladok, hogy mindent tőlem akar, hogy mindig együtt vagyunk, hogy állandóan van valami, ami nem jó. Ha pedig nagyszülőkkel van vagy barátok vigyáznak rá (ő tök jól elvan) nekem lelkiismeretfurdalásom van, hogy nem én gondoskodom róla és “elszokik” tőlem, vagy hasonló és rohadtul hiányzik. Ördögi kör. Megfordult a fejemben, hogy szülés utáni depresszióm van. Akinek volt ilyen, ez az lehet? Tervezek felkeresni egy szakembert.