Mit jelent magyarnak lenni? Mitől magyar a magyar?

Én úgy vélem, hogy ez egy összetett kérdés, ezért csak egy aspektusát ragadnám ki. Az az érzésem, hogy vannak dolgok, amelyeket a magyaroknak kell megtenniük, mert más nem fogja. És most itt nem egy elb#szott kiválasztottnép-tudatra kell gondolni, hanem apró dolgokra, tudáselemekre. Van például a szecesszió magyar jellegű népies ága. Ha a magyarok nem léteznének, erről soha senki nem beszélne többé. Vannak a magyar irodalomnak olyan elemei, amelyek világviszonylatban is nagyívűek (hirtelen mondjuk az Iskola a határon, és a Gyertyák csonkig égnek jut eszembe). Ha a magyarok nem léteznének, ezek a tudáselemek feledésbe merülnének. Brahmsra és más német zeneszerzőkre megtermékenyítőleg hatott a sok politikai menekült magyar. Ha a magyarok nem léteznének, az visszavetette volna (egy icipicivel) még a német romantikát is. Ha Bartók nem ismeri fel, hogy a már feltalált fonográf, illetve a még el nem tűnt magyar néphagyomány egy világviszonylatban is értékes együttállás (fejlettebb országok népeinek zenéje a polgárosodás miatt hamarabb feledésbe kezdett merülni, mint hogy azt hitelesen rögzítették volna, míg fejletlenebbeké már túl nagy külső kulturális hatásoknak volt kitéve). Ha a magyarok (ide vehetjük még a többi népet is a közelünkből) nem léteztek volna, az az elmény örökre elveszett volna. Összefoglalva: igenis vannak olyan kimondottan helyi tudáselemek, amelyeket senki sem mondana el a nagyvilágnak, ha mi nem lennénk. Az a minimum, hogy teszünk érte, hogy el legyenek mondva ezek, es legyen aki meghallgatja.