Aláírásgyűjtést indít a készpénzhasználat alkotmányos védelméért a Mi Hazánk

> Ha ki akarnánk vezetni a készpénzt, akkor biztosítani kellene, hogy a kereskedelmi bankok ilyeneket ne tehessenek meg (az ingyenes számlavezetés és utalás mellett). ha majd eljutunk oda, hogy ki akarják vezetni a készpénzt, akkor ezt fogják is biztosítani, másképp nem is lehetne. ahogy írtam, most még elmegy a kápé mint biztonsági puffer, gyors lefolyású extrém helyzetekre, mint a texasi áramkimaradás. de egyrészt ilyen helyzeteket meg lehet oldani készpénz nélkül is. másrészt a jövőben egyre kevesebb ilyen helyzettel fogunk találkozni. a bankcsődöknél is szinte minden nagyobb krízis után újabb szabályozások léptek életbe, amik elkerülhetővé tettek nagyobb bajokat. nem olyan régen jött fel a credit suisse bukása mint példa, ami igazából pozitív példa, mert nem lett baja a betéteseknek, köszönhetően egy olyan szabályozási rendszernek, aminek mondjuk 50 éve még az alapjai is alig voltak meg. >>a kétszintű bankrendszerben a kereskedelmi bankok működése határozza meg a papírpénz értékét is >Ezt kit tudnád fejteni egy kicsit bővebben? ennek a lényege a pénz multiplikátor hatás. nem tudom hallottál-e, tanultál-e róla. (gyakran közgazdász diplomás emberek se tudják, pedig szerintem ezt középiskolában kellene ismertetni mindenkivel.) egyszerűsítve el tudom magyarázni: egy betétes beviszi a pénzét a bankba, megjelenik a számláján. ekkor a bank fogja a pénzt, egy kis részéből tartalékot képez, a többit kihitelezi. tegyük fel, aki a hitelt megkapja, vesz belőle egy házat, akkor a ház eladója is beteszi a pénzt a bankba. most ebből a bank megint tartalékot képez, és kihitelezi, és így tovább. ilyenkor ha ránézel az összes bankszámlán levő betét összegére, akkor azt látod, hogy a gazdaságban levő pénz a kezdeti betét többszöröse. ez a többszörözés a multiplikátor hatás. ha a bankok több hitelt tudnak nyújtani, akkor nagyobb lesz a szorzó, ha többet kell tartalékolniuk, akkor kisebb. ebből jön ki az, hogy a bankok hitelezési tevékenysége alapvető hatással van a pénz mennyiségére. a pénz mennyisége meg hat az inflációra - ha sok van, akkor kevesebbet ér (bár a mennyiségi pénzelméletnek is vannak támadói, azért nagyjából érvényes). ezt még lehet annyival árnyalni, hogy a hitelezés nem csak az inflációt, hanem a GDP-t is növeli és így (alapesetben) a munkanélküliséget is csökkenti. (valójában ez a hitel értelme.) egyébként ezért is nevetséges, mikor orbán arról beszél, hogy a kormány fékezte meg az inflációt, nem a jegybank. emlékezetes, hogy a jegybanki alapkamatot durván megemelték idén, ami komolyan visszavette a hitelezést. persze a kormány megszorításai is biztos játszottak szerepet, de csak olyan mértékben, ami egy prudens gazdaságpolitika mellett alapvető lenne. (eleve nem lett volna szükség megszorításokra előzetes túlköltés nélkül. lásd még prociklikus gazdaságpolitika.)