"Azt szeretném megérteni, hogy a rezsicsökkentési szabályok hogyan néznek ki. Egészen pontosan azt, hogy azok megtartása mellett el lehet-e érni hogy a piaci ár csökkentésével az a támogatott ár alá menjen az áram, gáz, villany esetén, hogy akkor politikai ár nélkül ki lehessen vezetni a kommunizmust belőle?"

Ha nagyon a részletekre vagy kiváncsi, akkor magát a szabályozást kell elolvasni. De itt egy összefoglaló:

a rezsicsöki egy adott fogyasztói rétegnek áll rendelkezésre (ők az egyetemes szolgáltatásra jogosultak). Ezek most jellemzően a háztartások (nekik sem lenne kötelező, csak amióta bevezették, lényegében kihalt minden más kereskedő, így csak erre tudsz szerződni). Nekik az egyetemes szolgáltató elnevezésű kereskedő adja a hatósági áron megállapított olcsó villanyt és itt csak az energiáról beszélünk, a kereskedő azzal kereskedik. Ennek az energiadimenziója az ami most értelmezhetetlen, néhány forint kb. Tehát ezek, a most már MVM tulajdonban lévő kereskedők folyamatosan veszítenek az eladásokon, hiszen ide szolgáltatnak nyomott áron, ahelyett, hogy piaci áron értékesítenek. Illetve más állami cégek adnak nekik nyomott áron energiát, amik szintén veszítenek azon az üzleten. Ezzel tehát veszít az állam, azaz az emberek: itt van tehát némi átláthatatlan keresztfinanszírozás, ahol nem ismerjük a valós árakat, csak azt tudjuk, hogy a végár mennyi. (Más kérdés, hogy a rendszerhasználati díjat is ők szedik be, de azt egyből átdobja a hálózati cégnek, hogy ne két helyre kelljen fizetned.)

A többi, kereskedelmi alapon működő fogyasztói réteg, az pedig piaci alapon veszi a villanyt. Ami viszont, tekintettel a jelenlegi nagyon torz forrásszerkezetre, elég drága tud lenni. (Amikor nem süt a nap, akkor csúcs áron kell venniük a leginkább gáz árához kötődő villanyt és leginkbb külföldről.) Ez minden időszakban meg fog jelenni a kiskereskedelmi piaci árban, attól függetlenül, hogy mikor fogyasztasz. (Nálunk nem túl bevettek a spot áras szerződések, amikor a nagyker árhoz van kötve a kisker. piaci ár, inkább ellátás alapú szerződéseket kötnek, abban pedig implicit megjelenik, hogy valamikor drága a villany.)

Egy másik dimenzója a végösszegnek a rendszerhasználati díj. Ez nagyon magas, mert az elcseszett megújuló támogatási rendszerek, a ki nem épített szabályozási kapacitások miatt jelenleg baromi drága üzemeltetni a villamosenergia-rendszert fenntartani és üzemeltetni (ellentétben a közhiedelemmel, hogy ez csak mészáros zsebét tömi. azt is tömi, de nem azért drága). Ez egészíti ki a rezsicsökis árat, egy hatóságilag szabályozott maximumra. + ezt a költséget nem egyenletesen osztják meg a fogyasztók között, ún. tarifaközösségek különböző mértékben fizetik ezt meg. A lényeg, hogy azért drága, mert ezidáig nem okosan fejlesztettünk.

Tehát ez a probléma, ebben élünk most.

Ami normális lehetne:
Azok, akik tudják, fizessék meg a piaci árat, és csak azokat támogassuk és legyenek egyetemes szolgáltatásra jogosultak, akik valóban rászorulnak. Ezzel lenne egy látható ár, ami segíti az energiahatékonysági beruházásokat, a tudatos fogyasztási szokásokat és nem terhelné a költségvetést a sok átláthatatlan piactorzító folyamat. Viszont a piaci ár most magas ugye, ezért nem lehet bevezetni.

Legyen egy normális stratégia a rendszer forrásoldali fejlesztésére és a támogatásokkal is kezdejenek valamit. Ez az RHD-t 5-10 év múlva le tudja nyomni. Most pl. csomó pénzt fizetünk arra, hogy a támogatott naperőművek akkor is termelnek, amikor negatív árak vannak a piacon. Az emberek meg fizetik nekik a pozitív, fix áron eladott villany és a negatív ár közötti különbséget.

És itt érünk el a te problémád hoz. Hogy lehetne itthon olcsóbb a villany a töltőoszlopokon.
Ez sok mindenből tevődik össze, nem csak villany ár kérdése, mert az csak egy (valószínűleg nem túl nagy) része:
szolgáltatási díjak, távközlési díjak, karbantartási és fenttartási díjak, lekötött teljesítmény díjak, rendszerhasználati díj, bérleti díjak, vagy épp a licensz és klíring költségek, szétosztva ugye néhány töltőre, tehát számít a töltők száma elhelyezkedése stb.

Mindezt úgy, hogy az emberek nagy része otthon, a rezsi csökkentett, támogatott áron tölt, tehát fajlagosan kevesebb "töltési energiára" kell az üzemeltetőnek elosztania ugyan azt a költséget.

Szóval nem biztos, hogy a drága import villany miatt drága tölteni. Viszont a drága import villany tényleg drága: ezt lejjebb lehetne vinni a forrás szerkezet bővítésével (új típusú erőművek, NEM nap!), és pl. támogatott tárolókkal (de ez marginális hatást tud biztosítani), hogy a kritikus időben ne végtelen pénzért vegyünk villanyt.

Ahhoz hogy olcsóbb legyen tölteni tehát sokmindent meg kéne választani:

• kipaterolni a rezsicsökiből azokat, akiket nem kéne támogatni. Ezzel nőne a fogyasztás a töltőkön és csökkennének a fajlagos árak.
• Valós energiastratégiát készíteni és véghez vinni, hogy csökkennyen az RHD és valamivel a piaci ár is racializálódjon
• Növelni a versenyt a töltőállomások között, akár azzal hogy több töltőállomást építünk, támogatunk, vagy épp átláthatóvá tesszük az árazásukat, vagy megkönnyítjük az átjárást az állomások között.

Nem túl bonyi, csak épp a fele olyan populista húzásokat tartalmaz, amiket egy kormány se fog megtenni. Ha megteszik, akkor is évek kérdése, amíg a piac elkezd normálisan működni és racionalizálni az árakat.