Milyen az élet úgy, hogy nem rajongunk semmiért?

Posted by Blaze-Amaze@reddit | hungary | View on Reddit | 157 comments

2 hete hallottam a BL döntőről, addig nem is tudtam, hogy lesz, nem érdekel a foci... És most az ötlött belém, hogy igazából semmiért nem tudok rajongani úgy, mint ezek a srácok/férfiak, akik könnyes szemmel ugrálnak a stadionban.

Pedig amúgy sok minden érdekel, nagyon is nyitott vagyok. Nem tudom, emiatt-van-e, hogy cserébe semmiért sem rajongok.

AZONBAN ennek van két hátulütője:

  1. Nem vetem bele magam semmibe igazán, mindent csak felületesen ismerek (bár tág ismeretem van a világról azért)
  2. Nem érzem azt, hogy valahová igazán tartoznék, nincs ilyen "törzsem", ahova el tudok vonulni, és azonosulni tudok velük. Ez jó időtöltés lenne pedig + fontos és hasznos szociálisan is, ez kell a léleknek...

Ha vannak még olyanok, mint én: Ti problémának élitek meg ezt, hogy tulajdonképpen semmi sem tüzel fel igazán? Vagy nem töprengtek ilyeneken? Én azért ilyenkor irigylem kicsit a focidrukkereket, jó lehet ilyen önfeledtnek lenni egy közösségben...