Na akkor.

Most decemberben kaptam a hírt hogy egy régi baràtom akivel sportoltam vagy egy évtizede megölte magàt. Akkor amikor ismertem 22 éves volt és altatóolvosnak tanult, az egyetem felénél volt, viszont volt hogy arról beszélt ez a szép és okos làny hogy amúgy feleslegesen tanul és àldoz ennyit mert az altatóorvosok valami klikkekben működnek és ha nincs benne az ismerettségi körökben tökmindegy hogy elvégzi nem kerül be a szakmàba.

Ez a csaj albiban élt baràtnőkkel, nem volt szülői segítség, nem is volt jóban velük.

Tehàt kivett egy passzív félévet dolgozni egy kàvézóban. Az higy ez az ember mért nem tud az egyetem felénél a szakmàjàban màr elhejezkedni valami alacsonyabb pozicioban higy legalabb addig is tapasztalatot szerezzen beyond me, es az is hogy legalàbb az esszenciàlis dolgozonak tanulo embereinknek miert nem tudtunk adni egy kurva olcso kollegiumot also beyond me. De legyen mindenkinek diakvaros bazdmeg, ebbe a populizmusba bukott bele a baloldal.

Az egy passziv felevbol ketto lett majd több. Majd otthagyta az egyetemet. Majd az egész ország lerohadt és ment lejjebb az életszínvonala, mint mindannyiunknak. Majd megtette amit ilyenkor megtesz az ember, és nem ő az első kortársam ebben, hanem a 3. Akiről tudok.

Tehát ott van az altatóorvos, a gödörben amibe belelöktétek. Nem csak az orbán lökte bele hanem minden eggyes nepobaby cégvezető aki miatt ilyen kurva fos ebben az országban létezni, és minden eggyes magyar aki megalkuvott az elmult évtizedekben és okosban megoldotta ahelyett hogy kiállt volna hogy hé, addig nem megyünk tovább amíg itt minimális dolgok meg nincsenek oldva. Az unternet adónál lehetett ezt csinálni, de ez a kiállás addig terjedt. Megjegyzem hogyha ez a mostani eredmény 2 vagy 1 éve előrehozott választásokkal lett volna elérve lehett hogy nem tette volna meg.

Igazából ez a rendszerváltó öröm addig tartott bennem amíg nem esett le hogy a magyar társaladomnak mekkora apátiája van a 30as generációm számára. Mi ugye semmi támogatást nem kaptunk mert mire bejott a 25 alatti adokedvezmeny oregek voltunk, gyerekeink nincsenek hisz amikor az ember egy hajszalon log azert hogy eletben maradhasson epp nem ezen aggodik, ez a folyamatos elmeny a multunk, a jelenünk a minden szar és a majd, amikor már túl öregek legyünk hogy élvezhessük jó lesz de mi dolgozzunk meg azért, és így ugy a jövő nekünk nem is jár. És miután az adókedvezmények visszavonhatatlanok, ez az egyenlőtlen mérleg sosem fog billeni, nem lesz itt egységes adórendszer és cserébe oké szolgáltatások, és mi ugye nem fogunk semmit sem kapni hisz a mi szenvedésünk nem látványos mint a megerőszakolt árva gyerekeké, mint a halálfaszán élő munkaképtelen embereké(mint a nyugdijasok, vagy olyanok akiket egyszerűen belátható időn belül nem lehet bevonni rendesen az ekonómiába), de ha rajtunk segített volna és segítene az ország, mi tényleg vissza tudtunk volna tenni a közösbe. Ez a lány kurvára kellett volna nekünk.

De mindegy majd valahogy ezt az egészet is okosba megoldjuk, mostmár ugye minden jó, kell az elszámoltatás mert azon túl itt tényleg mást nem fogunk kapni.