Őszintén kíváncsi vagyok mások tapasztalatára is.

Az utóbbi időben egyre erősebb bennem az érzés, hogy a mindennapi élet minősége látványosan romlik — és nem politikai szlogenek szintjén, hanem nagyon hétköznapi dolgokban.

A tömegközlekedésen sokszor olyan állapotok vannak, mintha szociális ellátórendszer helyett a buszok és metrók töltenék be ezt a szerepet. Rengeteg láthatóan mélyszegénységben élő, elhanyagolt állapotú ember utazik, ami egyszerre szomorú társadalmi probléma és a többi utas számára is kellemetlen helyzet.

A tömegközlekedés sokszor már nem közlekedés, hanem kényszerű szociális ellátás. Buszon, metrón rendszeresen olyan állapotok vannak, amelyek egyszerűen méltatlanok egy európai fővároshoz: elhanyagolt emberek, erős higiéniai problémák, folyamatos feszültségérzet. Ez nem csak kényelmi kérdés — ez annak a jele, hogy a szociális rendszer gyakorlatilag nem működik.

Nem az emberekkel van bajom, hanem azzal, hogy úgy tűnik: az állam teljesen elengedte ezt a kérdést. Nincs működő szociális segítség, nincs rendes ellátás, nincs érzékelhető rend.

Ugyanezt érzem a szolgáltatásoknál is:

• nem köszönnek,
• számla sokszor csak kérésre kerül elő,
• apró lehúzások teljesen természetessé váltak,
• a közös térhez való viszony sokszor teljes közöny.

Mintha eltűnt volna az a minimum társadalmi norma, hogy tiszteljük egymást és korrektül működünk.

Szerintetek egy új politikai erő — a TISZA — képes lehet valódi változást hozni a hétköznapi rendben és életminőségben?