"A védőrácsot nem jó kedvében építteti a két szervezet: egy kompromisszum eredményeként készül el. Az szándék pedig az, hogy az eddig illegálisan használt közeli starthelyről erre a legálissá váló startpontra tereljék át a siklóernyősöket. Ugyan a lerácsozott gyepes hegyváll is értékes, fokozottan védett terület – ezért is kell fémráccsal védeni a taposás ellen –, de az igazi rocksztár, a magyarföldi husáng, ami miatt az egész felfordulás van, a másik, déli fekvésű sziklagyepes réten koncertezik. A siklóernyősök korábbi kedvenc starthelyén.

Át is sétálunk a rácstól 400 méterre lévő rétig, amit most masszív kerítés véd. Ezt is most állították fel, mert korábban drótkerítéssel próbálták megóvni ezt a félfocipályányi hegyteteji rétet, de azt állandóan átvágták, és bementek az emberek a gyepre.

„A jó kilátás és a kedvező adottságú starthely miatt régóta kedvelt túracél ez a rész. Jó időben akár 20-30 siklóernyős is bejött ide, mások meg csak azért, hogy nézzék őket. Néha sátraztak, tüzet raktak itt emberek. El lehet képzelni, csak milyen taposást végeztek. Állandó konfliktusforrás volt ez a helyzet, és annak ellenére, hogy rendszeresen bírságokat szabtunk ki, illetve hatósági eljárásokat kezdeményeztünk, állandóan nem lehetünk itt és a növényeket, az élőhelyet nem lehet így megvédeni.”

– mondja Novák Adrián, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területi tájegységvezetője. Körbemutat a területen: amióta az erősebb kerítés áll, magához tért a gyep. A buja, vadvirágos, illatozó réten egyelőre csak elbújva találunk a magyarföldi husángból zsenge hajtásokat, ha nem figyelnénk rá, simán magunk is letaposhatnánk a tövenként 250 ezer forintos természetvédelmi értéken jegyzett, veszélyeztetett növényt.

Gondoltak arra is, hogy ha a siklóernyősök már nem is, de a kirándulók továbbra is be akarnak majd menni az egyébként fantasztikus panorámával megáldott területre, és akkor a masszív kerítés sem bírja sokáig. Ezért ősszel, a vegetációs időszak végén egy átjárót építenek a kerítésre, a gyepet pedig egy 200-300 méter hosszú, emelt fémszerkezetű tanösvényen lehet majd bejárni.

A kiépítésnél figyeltek a természetvédelmi szempontokra, mondja Csór Attila: csak egy keskeny sávot vettek igénybe a (kézi) anyagmozgatáshoz, betont sem használtak fel, a rámpa és támasztóoszlopai nyom nélkül eltávolíthatóak lesznek, ha nem jön be a kísérlet. Abban bíznak ugyanis, hogy miután átadják a rámpát, a siklóernyősök, sárkányrepülősök ott ugranak majd, a tanösvény átadása után pedig elszoknak a sziklagyepről a vadkempingezők, illegális tűzrakók is."

tavalyi telex