/u/Cs_Latorcai_ hoztam önnek olvasmányt!

Februárban a Nature folyóiratban nyílt-hozzáféréssel megjelent cikk a : "Cross-sex hormone treatment and own-body perception: behavioral and brain connectivity profiles" címen, amit én úgy forditanék, hogy: "Testi ivarhoz képest ellenkezö típusú hormonkezelés, illetve testi önérzet: viselkedési, és agyi kapcsolati profilok."

A tanulmányt a következö hivatkozáson lehet elérni, szabad hozzáféréssel (nem kell elöfizetés, egyetemi fiók): https://www.nature.com/articles/s41598-020-80687-2

A tanulmány azt kivánta vizsgáln, hogy a transznemü személyek idegtana hogyan viszonyúlt a cisznemü személyekhez, illetve hogy erre a hormonterápiának milyen hatása is van.

Már 2017-ben (https://www.nature.com/articles/s41598-017-17352-8 , szintúgy nyílt forrású) volt cikk arról, hogy ha kontrollálunk a nemi vonzódásra, akkor is lesznek különbségek a transznemüek és cisznemüek idegrendszerei között. Ez a különbség a testi önérzetért felelös agyi strukturáknál található meg.

A 2021-es tanulmányból a következö részeket szeretném kiemelni, s hozzájuk magyar "fordítást" adni, vagy legalábbis durva értelmezést (nem ismereme a magyar szakszavakat, ezért inkább kerülöm öket):

"In this study, we hypothesized that the neurobiology of GD is linked to cerebral networks encompassing self-referential and body ownership regions, primarily with the DMN. We recently found that this network is activated during own-body processing among cisgender, as well as transgender individuals41, but that the stimuli activating this distributed network differed, aligning with gender identity rather than the at birth-assigned sex41."

Ebben a tanulmányban azt feltéltezték, hogy a "Rossz-test érzet" (nemi diszfória) olyan idegbiológiai hálozatokhoz köthetöek, amik a önfelismerés, illetve a test saját magához való tulajdonitáshoz tartoznak.

Azt találták, hogy transznemü személyeknél a tapasztalt aktivitások vizsgálatoknál a nemi identitáshoz, és nem a születéskori ivarhoz tartoznak.

"These new data are at odds with previous reports about different effects of sex hormones on functional connectivity in several different cisgender cohorts. This includes effects among cisgender men and women39,50,51,52. It also contrasts to the reported link between high endogenous testosterone levels and attenuation of resting-state amygdala-prefrontal coupling in adolescents40, as well as with the finding that intranasal testosterone reduces amygdala coupling with the orbitofrontal cortex in females50. Likewise, it has been shown that healthy users of anabolic steroids (AAS) have reductions in functional connectivity between major hubs for emotional modulation51. Together with the present findings these reports raise the question as to whether cis- and transgender persons may react differently to sex hormones, in particular TrM, and at least in the midbrain areas where significant differences between trans and cis persons have been observed. To the best of our knowledge, there are no studies specifically testing this hypothesis."

Az új adat azzal szembeszáll, hogy milyen hatással is vannak a nemi hormonok a cisznemü emberek idegrendszerére.

Egészséges izomnövelö szteroid alkalmazóknál a idegrendszeri kapcsolatok romlottak az érzelmi vezérlö helyeken. Ez a transznemü embereknél tapasztalt erösebb kapcsolatépítéssel ellenmegy.

Fel lett tételezve, hogy cisz és transznemü személyek másképpen reagálnak a nemi hormonokra idegtani szempontból. Ez föleg megjelenik a transznemü férfiaknál, akik tesztoszteron hatására nagyon eltérö agyi változásokat tapasztalnak.

Sajnos, erre a kérdésre mégg nem voltak kutatások.

"A further possibility is that increase in connectivity in both TrM and TrW leads to a more accurate perception of self. An alternative, and not mutually exclusive, explanation is that androgenization/or estrogenization of the body would lead to increased congruence in own-body perception and thus increased functional connectivity."

De van alternatív magyarázat: Transz nök és férfiak esetén lehet, hogy ezek az agyi változások nem közvetlenül a hormonkezelés hatására alakulnak ki,

Hanem azért, mivel ahogyan a test változik az agynak várt kinézet irányában, úgy az agyban lévö kapcsolatok erösödnek, s testi önkép/testi tulajdonérzet jobban egybe-esik a tapasztalt testtel, s így erösödik.

Ez nem exkluzív az elözö magyarázathoz képest, de fontos szemben tartani.

"Although the present data do not allow distinction between these two scenarios, the output from the BM test favors the second alternative: cross-sex hormone treatment changed the bodies of our transgender participants making them more congruent with their desired sex. This resulted in higher ‘self’ ratings of the own unmorphed images at the second visit, and a BM index indicating a strengthened trans-gender perception. Thus, it seems less likely (nevertheless, still theoretically possible) that the detected increase of functional connectivity between mPFC and the parietal cortex would represent solely a primary hormone effect on the own body image encoded in the parietal cortex."

Sajnos jelenlegi adatok alapján nem tudjuk eldönteni, hogy most a hormonkezelés az agyat befolyásolja közvetlenül, vagy az hogy a test jobban illik a belsö önérzethez, az erösíti, javítja az idegi kapcsolatokat.

A tanulmány feltételezi, hogy a test-agyi egybeesés növelése (T. nöknek nöiesedik, T férfiaknak férfiasodik teste) van nagyobb hatással az idegrendszeri javulásra.