“Tisztelettel forduljunk egymás felé, egy működő emberséges magyarországon.”

Az tetszik, hogy pontosan látják érzik, hogy ezt így lehet csinálni. Meg kell lovagolni az emberek motiváltságát, tenni akarását, mert később csak szarabb lesz és ha nem teszik, elveszik. Számomra az egyik legnagyobb tanulság ezen a választáson: hogy milyen jelentősége van a politikában a szimbólumoknak, és hogy mennyire fontos, hogy ezek közül egy csomót visszaszereztek. A zászlót, a kokárdát, a népképviselet érzését, a hitet abban, hogy számít az ember szava és, hogy számít saját maga, a gesztusokat, amiket egymásnak és az ellenfeleknek teszünk. Ezeket az embereknek át kell élniük, meg kell tapasztalniuk, amikor berohannak a Kossuth térre, vagy kezet fognak a miniszterelnökkel, vagy megölelik egymást, vagy épp megtapasztalják a bűnösök számonkérését. Nem lesz könnyű ezt a lelkiállapotot fenntartani, de én a választás alatt értettem meg, hogy enélkül nem lehet csinálni. Úgy tűnik a populizmust lehet építő jelleggel is gyakorolni és szerintem ez bizony egy politikai innováció. És kitűnően alkalmas arra, hogy behúzza az embereket.