Az EU nem egy nemzetek feletti szuperhatalom, ami kormányokat tud utasítgatni, vagy akár csak érdemi büntetőeljárásokat indítani elkövetők ellen - bármit is mond erről a fideszes narratíva. A 2010-es években még a forrásokat védő jogállamisági kritériumok sem léteztek.

És az sem dolga az EU-nak, hogy ideológiai alapon döntsön egyes kormányokkal kapcsolatban. A Haider-féle osztrák szabadságpárti kormány idején megpróbálták, nagyon nem jól sült el.

Minden tagállamnak a saját szuverén döntése, hogy milyen törvényeket hoz és ezeket hogyan tartatja be. A jogállamiság és a demokrácia az EU alapértékei, de nincsen kényszerítő mechanizmus hozzájuk rendelve, amivel az alapelvekkel szembemenő tagállamok rászoríthatóak lennének.

És ez nem véletlen, ha létezne ilyen, aktív belpolitikai beavatkozásra alkalmas struktúra, akkor az egyfajta szövetségi kormánnyá tenné a brüsszeli adminisztrációt, ami joggal-erővel tudna központi érdeket érvényesíteni. Ezt pedig egyelőre csak egy kisebbség szeretné az EU-n belül.

Vagyis az, hogy a saját szemétdombunkon mit teszünk, eddig is a mi felelősségünk volt és ezután is a miénk marad.