Kertbuzi vagyok.
1. A karbantartott gyep, ami 1-2 fűféléből áll (nádképű csenkesz, réti perje, angolperje, vörös csenkesz), és öntözve, trágyázva stb van, és járófelület vagy dísz, azt muszáj nyírni, mert a hajtásrendszere a fűnek akkor szép, és akkor lesz tömött, ha nyírva van. - Tehát ha a szomszéd fűbuzi, akkor ne várjátok tőle, hogy leáll a nyírással, és jól teszi a saját szemszögéből. A hosszúra hagyott fű leárnyékolja magát, és elkezd kiritkulni. Egy ilyen rendezett állományban amúgy sem fog nőni semmi, amit értelme lenne magasra hagyni. Ez a vágatlan május inkább ősgyepekre vonatkozik, vagy olyan területre, amit felvert a gaz. Ezekkel meg az a baj, hogy nemkívánatos invazív, allergizáló stb fajokat invitálhatunk be vele (parlagfű, selyemkóró, aranyvessző stb - a dolog pikantériája, hogy a selyemkóró igazi méhkedvenc ÉS egyben komolyan invazív, irtandó). Egy méhlegelő kialakulása több év, akár egy évtized is, és magától szinte biztos nem alakul ki.

1. Ökológusok mondják, hogy a vágatlan május akkor jó, ha aztán leginkább októberig nem nyírsz füvet. Májusban reményeid szerint megtelepíted a mindenféle állatkákat a ződben, majd júniusban ledarálod őket a fűnyíróval. Nem olyan jó az nekik. Azt javasolják, hogy ha vágatlankodni akarsz, akkor októberig, és max egy utacskát nyírj le, amin közlekedsz.

2. a no mow may óceáni éghajlatról származik, ami náluk május, nálunk egy olyan hosszú, hideg tavaszon mint az idei és a tavalyi inkább június, de ugye ezek a divatos dolgok kritika és helyi adottságokra adaptálás nélkül importálódnak be mindenhova. Tehát lehet, hogy nálunk no mow june kéne, hogy legyen. (Például idén még nem láttam levéltetvet, és katicát is csak ázsiait és elvétve, mert olyan hideg van. Kelet aggló.)