Hát, csak ennek fényében kezd nagyon úgy kinézni a dolog, hogy Wáberer úr elsősorban inkább a saját túléléséhez igyekezett hozzájárulni egy új politikai rendszerben. Az ő szintjén 100M Ft nem nagy ár a túlélésért.
nekem a fura szál az egészben az, hogy én is tudok több cégről, ahova a narancspestis bekopogtatott, hogy "ide adod? Vagy tönkre teszünk...". ez volt a módszer.
Wáberer úr ezt nem mondta ki, csak ezt engedte sejtetni a - talán az első - Telex-es interjúban, ami vele volt. De konkrétan nem mondta ki, hogy kényszerítették arra, hogy a cégét szép lassan átadja TBRCZnak.
Csak az a fura nekem, hogy akiktől fenyegetéssel vették el a cégeiket részben vagy egészben, ott a korábbi tulajdonosok "eltűntek". Nem nagyon hallani olyanról, aki utána megjelent volna valamilyen pozícióban, pl. a MÁV igazgatótanácsában tagként, ahogy az Wáberer úr esetében történt. A jellemző forgatókönyv inkább az volt, hogy ráment az illető házassága, családja, teljes egzisztenciája. Extrém esetben pedig az élete, szó szerint.
A gondolatmeneted ott hibázik, hogy ezeket az embereket egy dolog érdekli, a pénz. Nekik minden és mindenki csak egy eszköz a még több pénzhez. És egy szint fölött a politikai is bejön a képbe, ha túl nagyra nőttél, és ott már politikai rendszereken átívelően kell a saját maguk és cégük túlélését biztosítani. Őket ez érdekli, semmi más. A magasztos eszmékből és nemes célokból nem lesznek akár Forint, akár Euró milliók vagy milliárdok.