Eredeti cikkhez a link: https://444.hu/2026/05/01/a-kormanyvaltas-utan-hirtelen-kiadta-az-adossagkezelo-mennyibe-is-kerul-a-kinai-gigahitel-magyarorszagnak

Tartalma:

• Az Orbán-kormány teljes titokban vett fel gigahitelt Kínától, amiről alig árultak el valamit.
• Az olyan legfontosabb információkat is minden erővel titkolták, mint a kamat nagysága, az egyéb költségek, a visszafizetés ütemezése.
• Számos adatigénylést kapott az Államadósság Kezelő Központ a témában, a kormánytagok pedig számos újságírói kérdést és megkeresést.
• Hiába mondta ki a bíróság, hogy közérdekű adatokról van szó és ki kell adni a szerződést, nem történt semmi.
• Egészen a kormányváltásig, amikor is más kormányközeli szereplők váratlan közlékenységére alapozva közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az adósságkezelőhöz.
• Ami eddig titkolt volt, hirtelen már kiadható adat lett.

A leköszönő magyar kormány még 2024 tavaszán vett fel teljesen titokban egy igen jelentős összegű, 1 milliárd eurós, vagyis akkori árfolyamon közel 400 milliárd forintos hitelt Kínától. Bár Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, hogy a sajtóban ugyan gigahitelnek nevezik a kínai kölcsönt, de ez túlzás. Pedig nem véletlenül kapta a „giga” jelzőt a hitel, hiszen az akkori adósságállomány devizarészét több mint 10 százalékkal növelte meg.

Ráadásul néhány év alatt olyan mértékben növelte anyagi függőségét Kína felé az Orbán-kormány, hogy ezzel a hitellel már 1000 milliárd forint fölé ugrott a tartozásállomány.

Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.

A kínai hitelről azonban nem árult el túl sokat a kormány. Mindössze annyi derült ki, hogy azt három kínai pénzintézet, a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította, illetve, hogy az összeget infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam. A futamidő 3 év, a visszafizetési határidő 2027. április 19. Az egyik legfontosabb részletet, vagyis a kamat mértékét azonban nem közölte az ÁKK.

Éppen ezért a sajtó és ellenzéki politikusok is különböző módokon próbálták meg megtudni a szerződés talán legfontosabb elemeit, mint például a kamat és az egyéb költségek nagyságát. A magyar kormány azonban alapvetően azzal pöckölte le a megkereséseket és a kérdéseket, hogy a szerződés számos passzusa banktitok, de a magyar állam már kezdeményezte a kínai pénzintézeteknél annak feloldását, a nyilvánosságra hozható információk bővítését.

Ezzel az érveléssel csak annyi volt a gond, hogy gyakorlatilag a nyilvánosságra hozható információk köre egyáltalán nem a bankok döntésén múlt, hanem a kínai állampárton, hiszen mindhárom pénzintézet többségi vagy kizárólagos tulajdonosa a kínai állam.

Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök 2019. április 25-én Pekingben.

Fotó: Andrea Verdelli/AFP

Az adatok miatt több közérdekű adatigénylés is született az elmúlt két évben, ám hiába mondta ki egy-egy bíróság, hogy a kért információk közérdekű adatnak számítanak, hiába hozták meg a döntést, hogy ki kell adnia az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) a szerződést, nem történt semmi sem.

Egészen mostanáig, pár héttel az Orbán-kormány bukásáig és néhány nappal az új, Tisza-kormány hatalomra kerüléséig.

Elárulta a legfontosabb paramétereket az ÁKK

Látva azt, hogy a választás után mennyire közlékenyek lettek egyes közéleti szereplők és szervezetek, gondoltunk egyet, és mondván, vesztenivalónk nincs, április 17-én közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az ÁKK-hoz (előtte az NGM-nél próbálkoztunk sikertelenül).

Ebben a szerződés teljes szövege mellett kértük, hogy adják ki a magyar állam által fizetendő kamat százalékos mértékét, a hitellel kapcsolatos esetleges egyéb
költségeket, valamint a törlesztés ütemezését. Részben eleget tettek a kérésünknek.

A kínai hitelt a 6 havi EURIBOR referencia kamathoz (ez a jelenlegi kamatperiódusban 2,416 százalék) kötött változó kamat plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár mellett vette fel a magyar állam, vagyis a jelenlegi kamatperiódusban összesen 3,916 százalékon évente – árulta el az adatigénylésünk nyomán az ÁKK.

Az adósságkezelő megjegyezte, „a kamat és a felár a hitel felvételekor jellemző piaci szinteknek megfelelő volt”. Egy hitel árazását szerintük egyébként legkönnyebben a kamatfelár tekintetében lehet összehasonlítani más finanszírozási formákkal. Vagyis, amikor az ÁKK 2024 áprilisában lehívta a hitelt, ahhoz időben legközelebb két 2024 év eleji devizakibocsátás volt. 2024. január 25-én az 5 éves euró zöld kötvényt 1,6 százalékpontos, néhány nappal korábban pedig a 12 éves dollárkötvényt 1,8 százalékpontos kamatfelárral bocsátotta ki az ÁKK. Ezeket egyébként 4, illetve 5,5 százalékos kamattal sikerült eladnia a magyar államnak.

Abban az időszakban, amikor a kínai hitelt felvette a magyar állam, a szintén eurózónán kívüli régiónkhoz tartozó Csehország 3, illetve 3,5 százalékos kamat mellett adott el devizakötvényeket (a cseh állampapírok adatai itt böngészhetők angolul).

A hitel mellett ebben az esetben is felmerültek egyéb költségek, a teljes kötelezettségvállalás összegére vetítve az egyszeri szerződéskötési díj 0,4 százalék volt, egy egyszeri szervezési díjat is felszámoltak, aminek mértéke szintén 0,4 százalék. Vagyis az 1 milliárd euróra vetítve összesen 8 millió euró, ami valamivel több mint 3 milliárd forintot jelent.

Ezzel kapcsolatban az ÁKK még annyit elárult, hogy „az egyéb költségek alkalmazása a nemzetközi ügyletek terén érvényesülő nemzetközi gyakorlatnak megfelelő”.

Törleszteni pedig majd egy összegben, a végső lejárat napján, vagyis 2027. április 19-én kell a magyar államnak. Az egyébként, hogy „a lejáratkor egy összegben törlesztik a hiteleket, az államadósság finanszírozása terén nemzetközi standard gyakorlat, a magyar állam által kibocsátott devizakötvények és a felvett hitelek túlnyomó többsége tekintetében egyaránt”, írta az ÁKK.

A szerződés teljes szövegének kiadását azonban megtagadta az adósságkezelő arra hivatkozva, hogy annak

Ez a hivatkozás egyébként elhangzott tavaly ősszel abban a perben is, amit Csárdi Antal független képviselő indított a dokumentum megismerése érdekében. Az ÁKK akkor is arra hivatkozott, hogy a szerződés és annak jelenleg nem ismert részeinek nyilvánosságra kerülése üzleti titkot sértene.

A bíróság azonban ezzel nem értett egyet, hiszen közfeladatot ellátó szervről van szó, amelynek feladata az államadósság kezelése. Ugyan a jogszabályok lehetőséget adnának arra ilyen esetben, hogy aránytalan érdeksérelemre hivatkozva védjenek üzleti titkot, azt az alperesnek – vagyis az ÁKK-nak – kellett volna alátámasztania, hogy pontosan mely részek nyilvánosságra kerülése okozna ilyet. Ezt azonban a bírónő kérésére sem tudta megtenni, ezért szerettek volna szakértőt meghallgatni az ügyben.A bírónő szerint azonban nem egy szakértő feladata tényállásokat megfogalmazni, azt az alperesnek kell.

Pedig ebből a szerződés további fontos részletei is kiderülhetnének, így például, hogy mi a hitel fedezete, mi történik akkor, ha nem fizetjük vissza a hitelt, és van-e bármilyen célzott feltételhez kötve a hitel felhasználása.