A Juhi és B. Sándor aktivizmus margójára.
Az elérhető magyar adatokkal kapcsolatban fontos egy alapvető korlát: Magyarországon nincs egyetlen nyilvános, teljes körű adatbázis, ami egyben mutatná

• a feljelentések számát
• az eljárások számát
• és az elítélések arányát kifejezetten „nemi erőszak” bontásban

Regisztrált esetek (rendőrségi/KSH adatok, 2015–2024):

kb. 300–400 eset/év Magyarországon az utóbbi években

Feljelentések vs. valós esetek (látencia)

A kutatások szerint a nemi erőszak nagyon alacsony arányban kerül bejelentésre:

• legfeljebb 10% kerül feljelentésre
• egyes becslések szerint az elkövetők 99%-a büntetlen marad
• az érintetteknek csak \~6% fordult rendőrséghez

Magyar kontextusban ez azt jelenti:

• évi 300–400 regisztrált ügyből
• vádemelés: kb. 100–200 körül (becslés, nincs pontos nyilvános adat)
• elítélés: néhány tucat–100 körül/év (nagyságrendi becslés)

Ez összhangban van azzal, hogy:

• a teljes bűncselekmény-lánc végén nagyon alacsony a „sikeres” ítéletek aránya

Miért alacsony az elítélési arány?

1. Bizonyítás nehézsége

A nemi erőszak gyakran:

• zárt térben történik
• nincs tanú
• fizikai nyomok gyorsan eltűnnek

2. „szó a szó ellen” helyzet

• gyakori, hogy csak az áldozat és az elkövető vallomása áll szemben

3. késői feljelentés

• trauma miatt sok áldozat napokkal/hetekkel később jelent → bizonyítékok elvesznek

Milyen bizonyítékok vezetnek sikeres ítélethez?

erős (gyakran döntő)

• DNS / biológiai nyomok
• orvosi látlelet (sérülések)
• digitális bizonyíték (üzenetek, felvételek)
• azonnali feljelentés + konzisztens vallomás

közepes

• tanúk (pl. előzmények, viselkedés)
• szakértői pszichológiai vélemény

gyenge / problémás

• késői vallomás fizikai bizonyíték nélkül
• ellentmondások a történetben

Ezek után kérdezem: milyen bizonyítékra számít az, aki Juhit támogatja? Milyen esély van szerinte hogy Zsolti bácsi el lesz ítélve és ennek az ügy lesz valami konkrét fejleménye?