TL;DR:

Két nappal a választások előtt a MÁV 8 milliárd forint közpénzért megvett egy céget, amelyet mindössze három héttel korábban alapítottak – és amely egy felszámolás alatt álló, NER-közeli érdekeltségű vállalkozásból vált le.

A konstrukció lényege egy ismert csődjogi trükk: a bajba jutott anyacégből – jelen esetben a Ganz-MaVag Internationalból – leválasztják az értékes eszközöket és szerződéseket, egy frissen alapított, adósságmentes cégbe teszik át őket, majd ezt az új entitást megvásárolja az állam.

Az anyacég marad a tartozásokkal, az állam megkapja a működőképes részt – piaci áron, vagy azon felül. Ugyanezt a módszert alkalmazták korábban is a dunakeszi gyártóbázis más elemeivel, összesen már mintegy 28 milliárd forintnyi közpénzért.

A Ganz-MaVag korábban komoly cég volt – 100 milliárd feletti árbevétel, 15 milliárd profit –, de a tulajdonosok (Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Tombor András MCC-alapító, Hernádi Zsolt Mol-vezér és más NER-közeli körök) előbb kivettek belőle mintegy 10 milliárd forint osztalékot, majd 2022–2024 között a cég 28,5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel.

Az átláthatóság minimális: a 8 milliárdos vételár ismert, de hogy pontosan milyen vagyon indokolja ezt az összeget, nem derül ki – a dokumentumok főként az egyiptomi vasúti projekthez kapcsolódó szerződéslistákat tartalmaznak, miközben az eszközök jelzáloggal terheltek. A kisebb beszállítók nagyrészt megkapták a pénzüket, a nagyobb hitelezők nem – és a bizonytalanság miatt egyre többen már csak előre fizetés mellett vállalnak munkát.​​​​​​​​​​​​​​​​