Mekkorák is voltak a korábbi rendszerváltások?

Az elmúlt bő száz évben számos rendszerváltáson átesett Magyarország. Ezen rendszerváltásokhoz általában választások is kapcsolódtak. A választásokról alkalmanként kizártak korábbi pártokat, képviselőket, vagy szimplán csak egyetlen jelöltre lehetett szavazni, máskor meg teljesen demokratikusak voltak, bárki részt vehetett rajtuk. Mégis mindig valamilyen irányított, vagy teljesen önálló népakaratot tükröztek.

A csatolt képen azt mutatom be, hogy az ismertetett választásokon mekkora léptékű volt a rendszerváltás foka. Ezt leginkább úgy lehet mérni, hogy a választásokat követően hány százalékban kerültek be olyan képviselők az országgyűlésbe, akiknek korábban abszolút semmilyen parlamenti képviselői tapasztalta sem volt, vagyis az egyes rendszerváltásokkor az országgyűlés hány százaléka volt abszolút újonc.

A rendszerváltások, korszakváltások mellett az 1990-2026 közötti minden egyes választásról bemutatom az abszolút újoncok számát és arányát.

Ez alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a 2026-os választás olyan léptékű változást hozott a képviselők között, mint 1920, 1945, vagy 1990. Valamint a legutóbbi választás magasan felülmúlja a Rákosi-korszak (1949) vagy a Kádár-korszak (1958) országgyűlési kezdetét jelentő választások, valamint a "fülkeforradalom" változásának mértékét!

A TISZA párt győzelme egyszerre hatalmas változás és hatalmas felhatalmazás. És hihetetlen arányú, mennyiségű új képviselő parlamentben!

Nem túlzunk ha azt mondjuk, hogy új korszak kezdődött Magyarországon!

(A kutatást AI segítségével végeztem, így sajnos tartalmazhat hibákat)