A két (és fél) székely megye nem a legszegényebbek, GDP szerint inkább a középosztályba tartoznak, annak ellenére, hogy a román állam mindent megtesz a kizsákmányolásukért. Infrastruktúrában tényleg az ország legelmaradottabb térsége, 2025 végére Romániában összefüggő gyorsforgalmi úthálózat jött létre, Erdély kivételével.

Természeti kincsekben is a leggazdagabbak, de a román állam ezt is szépen elszivattyúzza tőlük, például a székelyföldi erdők visszaállamosításával. A román állam eltitkolta az illegális fakitermelésről szóló adatokat, és összességében kijelenthető, hogy a közösségi tulajdonban lévő erdők jobb állapotban vannak székelyföldön, mint az állami tulajdonúak.

A nyelvhasználat is csak papíron szabad, igazából a közigazgatás nagyrészt románul működik. Romániában például elképzelhetetlen, hogy egy anyakönyvi kivonat román-magyar kétnyelvű legyen, míg ez a Vajdaságban például elfogadott. Eközben a kisebbségi nyelvhasználat összes költségét a helyi önkormányzatokra terhelik, mindenféle plusz forrás nélkül. Az Átlátszó által vizsgált önkormányzatok fele számolt be olyan esetekről, ahol beperelték őket a nem előírásszerű kétnyelvűsítés miatt, például azért, mert a "Polgármesteri hivatal" helyett "Községháza" felirat szerepelt, vagy mert a román felirat a magyar alatt volt, nem fordítva.

De amúgy meg, ha egy közösség szeretne a saját szülőföldjén a saját szabályai szerint saját maga fölött rendelkezni, az miért ennyire ördögtől való, még akkor is, ha nem lennének ilyen problémákra példák? Az EU ezzel láthatóan nem foglalkozik, a Minority SafePack által javasolt jogszabályokat az Európai Bizottság elutasította, pedig összegyűlt 1.2 millió aláírás 11 EU-tagállamból. (Egyéblént Románia már a kezdeményezés nyilvántartásba vételét is megpróbálta megakadálylozni )